Időutazás: Wild West Walk 2014

www2014008Miért? Nem tudom, de tulajdonképpen mindegy is. Egyszerűen csak jó. Nem azért, mintha annyira nagy bajunk lenne a modern korral. Nem hiszem, hogy ennek az egésznek a menekülés a mozgatórugója. Sőt, az ilyen élő történelmi hétvégéken résztvevő lövészek nem is skizofrének. Szerintem – legalábbis nekem – sokkal inkább a játékról és az illúzióról szól a dolog. Azzal pedig egészen biztosan nincs semmi baj, ha a hétköznapokba egy kis varázslatot csempészünk.

A Wild West Walk hétvégék pedig éppen erről szólnak: megidézni a régi korokat úgy, hogy közben azért fogyjon a lőpor is, szóljon a puska. Ez nem egyszerűen hagyományőrzés, hiszen a hagyományőrzés inkább kifelé forduló tevékenység: célja, hogy a lehető legszélesebb közönség lássa az előadást és tanuljon a megidézett korról. A Wild West Walk hétvége – és más hagyományos lövésztalálkozók – célja talán kicsit más, nem a kifelé mutatható látványosság. Sokkal inkább szól arról, hogy a résztvevők hasonszőrű elvetemült lövészemberekkel együtt közösen éljék meg a régi korok vadászatainak, életének kihívásait és egyben nyugalmát.

Az ilyen versenyek fontos eleme a táborozás – lehetőleg korhű sátrakban, felszerelésekkel -, a beöltözés a fegyverünknek megfelelő kor gúnyájába, valamint a céllövészet változatos célokra, változatos távolságokra, változatos feladatokkal. Az idei Wild West Walk ebből a szempontból hagyományteremtő volt, hiszen két 100 m – a rendezvény miliőjéhez teljes mértékben passzoló – országos bajnoksági versenyszám is megrendezésre került.

A Gettysburg versenyszám az elöltöltő hadipuskák számára íródott: a lövészek fegyverüknek megfelelő gúnyában állnap rajthoz, s állva, szabadkézből tüzelnek a 100 m-en elhelyezett hagyományos pisztolylőlapokra, természetesen mindenféle modern lövészkiegészítő nélkül, a hadipuskához eredetileg rendszeresített fémirányzékkal célozva.

A Gettysburg versenyszám érméesei

A Gettysburg versenyszám érméesei

OB Németh Balázs 73

2 Lőkös István 61

3 Nagy Imre 57

4 Tóth Mihály 45

5 Kincse Attila 25

6 Cs. Kiss Kálmán 22

7 Szabó Tamás 1

7 Birkás Richárd 1

A hétvége második OB száma a gömblövedékes, nyílt irányzékos, modern lövész kiegészítők nélkül lőtt, szintén 100 m-es Frontiersman versenyszám volt. A klasszikus gömblövedékek vadászpuskák nagy előnye, hogy viszonylag olcsóak, sőt, akár a legolcsóbb gyártmányok is igen pontosan tudják lőni az igénytelen tapaszolt golyót. A cél 100 m-en a francia 200 m-es muskéta lőlap, melynek 10-ese mindössze 8 cm átmérővel bír. E számban évek óta egyre erősebb a verseny, s ez a folyamat idén sem szakadt meg, Tóth Misi hatalmas országos csúccsal nyerte számot:

A Frontiersman versenyszám érmesei

A Frontiersman versenyszám érmesei

OB Tóth Mihály 87 Új országos csúcs

2 Németh Balázs 82

3 Lőkös István 80

4 Nagy Imre 78

5 Kincse Attila 76

6 Magyar András 59

7 Cs. Kiss Kálmán 40

8 Szabó Gábor 24

Persze a hétvége nem lehetett volna teljes a hagyományos fémcéllövészet nélkül. Idén két kategóriában rendeztük meg a versenyt: elöltöltő hadipuskával valamint gömblövedékes vadászpuskával. Mindkét esetben a célok 40 – 60 – 90 – 120 méteren voltak elhelyezve. A

A fémcéllövész versenyszámok hősei

A fémcéllövész versenyszámok hősei

szabályok egyszerűek: a lövésznek három lehetősége van, hogy eltalálja a különböző távolságokra elhelyezett célokat. Ha elsőre talál 3 pontot ér, ha másodikra 2-őt, ha harmadikra akkor pedig csak egyet. Aki a legtöbb pontot nyeri, nyer. Feltéve, hogy nem alakul ki holtverseny. Ha köregyezés van a végén, akkor 100 m-re kell egy egy lövést leadni egy lőlapora, s aki találata közelebb van a tízeshez, au győz. Egyszerű, mozgalmas, szórakoztató játék, mely közben komoly kihívásokkal is bír, hiszen a fémcélok mindössze 30 cm átmérővel rendelkeznek. A hadipuskás kategóriában Nagy Imre barátommal lőttem a döntőt. Mindketten hibátlanul lőttük végig a célokat, Imi viszont egy gyönyörű, tízest is érintő kilencessel győzött az én 8-asommal szemben, így a pálmát ő vitte el. A sors úgy hozta, hogy a gömblövedékes kategóriában is döntőt kellett lőnöm, ezúttal a nagyszerűen versenyző Kincse Attila barátommal szemben. S bár ezt a döntőt sem én nyertem, mégis nagyszerű volt részt venni a játékban!

Rohanás, sietség nem volt. Volt idő bőven szabad lövészetre, beszélgetni, közös evészetekre, borozgatásra este a tábortűz mellett… Egyszerűen, simán, mindenféle szuperlatívusz nélkül: csak jó volt ott lenni. Nagyon várom a következőt!

Németh Balázs

fotók: Magyar András

2 hozzászólás érkezett

  1. Jó kis muri volt! Hazaérve, mutogatva, lobogtatva a trófeáim kapom az ívet! Hol is voltál? Mikor voltál hol? Igen, a feliratok arról árulkodnak, hogy Jászfelsőn voltam 2014 okt. 25.-én. (Pedig a helyszínen megpróbáltam ellenőrizni, minden passzol e- ezek szerint- sikertelenül. Hiába mondogatom a páromnak ( a Honvéd karabély versenyzők is rettegve mondják ki a nevét, akik ismerik tudják!) a Kapszli szlogenjét:
    “Mert a tudomány mai állása szerint mi ajánljuk az egyetlen lehetőséget az időutazásra!”, nem hisznek nekem. Bebizonyítottam(-tuk), pedig lehetséges az időutazás! Sőt a jövőbe is lehetséges!
    :) . Ezek után, és azóta hol itt, hol ott jelenek meg az időben, illetve a térben..
    Minden esetre csak gratulálni akarok a szervezés és megvalósítás gördülékeny lebonyolításához! Még ha nyitották és azonnal zárták is mögöttem a lakatot, nem volt bezártsági érzésem.

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.