Hogyan válasszunk elöltöltős revolvert?

A következőkben megpróbálom a teljesség igénye nélkül összefoglalni, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a választás és válogatás során. Szándékosan nem szempont, hogy mennyire (méret)hűen másolja a fegyver történelmi ősét, mennyire autentikus és az sem kifejezetten szempont, hogy milyen gyártmányról van szó. Kizárólag a hangos, füstös és mérhetetlenül élvezetes lövészetnek való megfelelés a cél.

 

Jogi kérdések

 

Fontos kérdés, hogy a hatályos jogszabyákok alapján mit tehet meg az érdeklődő és mit nem, ezért egy párt szóban itt összefoglaljuk, hogy milyen jogi szabályozás alá esnek az elöltöltő revolverek. Először is fontos kihangsúlyozni, hogy az elöltöltő fegyverek vásárlásához, tartásához nem kell engedély, mivel nem korszerű egybeszerelt lőszert tüzelnek. Ez azt jelenti, hogy ha Ön elmúlt 18 éves, nyugodtan megvásárolhatja a fegyvert a fegyverboltban, és otthon akár a falra is felteheti, mivel a tárolás tekintetében sem fogalmaz meg a jogszabyál kritériumokat. Ha a megvásárolt fegyvert lövészetre kívánja hazsnálni, úgy azt lövészegyesületi keretek közt teheti meg: lépjen be az Önhöz legközelebb lévő feketelőporos egyesületbe. A lövészethez való feketelőport és csappantyút a lőtéren vásárolhatja meg, és a lőtéren el is kell használnia, onnan ezeket az anyagokat nem viheti ki. Fontos, hogy a fegyvere rendelkezzen műszaki tanusítvűánnyal is. Ezt új fegyverhez automatikusan kapja, ha hazsnált fegyvert vásárol, úgy van esélye, hogy meg kell csináltatnia, ami 10550 Ft-ba kerül, tehát érdemes erre rákérdezni döntés előtt.

 

Ha versenyen is indulni akar – ami mindenképpen javasolt, hiszen a versenyek elsősorban kitűnő hangulatú lövésztalálkozók, nem a mai értelemben vett sportesemények – akkor vagy az elöltöltő-fegyveres alapvizsgát kell letennie, vagy valamelyik sportlövő szövetség éves rajtengedélyét kell kiváltania.

 

 

Ránézésre, optikailag

 

Azt mindenki döntse el maga, hogy melyik típussal esik végtelen szerelembe. A szerelemnek különleges jelentősége van a mi sportunkban, hiszen ezeket a fegyvereket nemcsak lövészetre használjuk, ezeket simogatjuk, ápoljuk, szeretgetjük. Számunkra tökéletes! így vagyok én a Colt Navy revolverrel, mely első fegyverem volt. Máig ezt veszem elő legszívesebben.

 

Pontosan ezért fontos, hogy ne csak funkcionálisan, de ránézésre is hibátlan revolverünk legyen. Én szeretem a szabályos formákat, ezért mindig ellenőrzöm, hogy a cső és a keret/dob együttállása tökéletesen egyenes-e. Ha egy kicsit felülről nézve célzunk a revolverrel, ez könnyen ellenőrizhető. Az apróbb szögeltérés egyébként egyáltalán nem befolyásolja a lőkészséget.

 

 

Hasonló kategória a dobrekesztő időzítése. Ez is könnyen ellenőrizhető, mindössze lassan fel kell húzni a kakast a kattanásokat figyelve. A pontosan működő dobrekesztő a forgótár erre a célra kialakított mélyedésében jön fel. A pontatlanság eleinte kis, később akár folyamatos karistolást hagy a dob felszínén, ami egészen addig szintén csak optikai kérdés, amíg a kakas felhúzott állapotában a forgódob stabilan rögzített. Az igényesebb gyártmányok esetében a jó időzítés nem lehet kérdés – bár éppen a Ruger Old Army-ja esetében többször is láttam körben csíkos forgótárakat.

 

Érdemes ellenőrizni a töltőkar akadálymentes működését is. Főleg Remington modelleken találkoztam apróbb szorulásokkal, ami kényelmetlenebbé teheti, megnehezíti a töltést.

 

Egy fokkal igényesebben

 

Ha nem csak örömlövészkedünk, hanem versenyzés is a cél, akkor bizony a jó sütés talán a legfontosabb technikai paraméter. A revolvert felhúzva és célzás közben lassan elsütve érezni fogjuk a sütés jellegét. Túl kemény sütéssel könnyebb lerántani a fegyvert lövéskor. A hosszú, nyúlós elsütőbillentyű út szintén nem túl kényelmes. A legrosszabb talán az, amikor a kakas és az elsütőbillentyű érintkező felületei olyan szöget zárnak be, hogy a billentyű elhúzásával először még hátrébb feszítjük a kakast. Túl kemény sütés esetén gyanakodhatunk erre a hibára. Ezek a problémák természetesen némi fegyvermesteri beavatkozással tökéletesen orvosolhatóak és a legigényesebb gyártók ezt eleve meg is teszik. A Remington revolverek pedig eleve rendelkeznek ezzel az opcióval, ugyanis a markolat elülső oldalán található csavar állításával változtatható a kakasrugó, így az elsütés ereje is. Érdemes kézbe venni a Pedersoli Remingtont is, meg fogunk lepődni mennyire precízen állítják be sütését már a gyárban, hogy a fegyver maximális pontosságra legyen képes.

 

 

Ha már a sütésnél tartunk, fontos megemlíteni a kakas-keret viszonylatot is. Egyes revolvereknél sajnos tapasztalható, hogy a kakas elsütéskor belever a keretbe – erről a kakason megjelenő köríves csíkok is árulkodnak. Ez az apró ütés némiképp eltéríti célzáskor az irányzóvonalat, tehát könnyebben mellélőhetünk.

 

A csőnyílás, azaz csőkorona szabályossága, sértetlensége alapvető feltétele a pontos lövésnek. Ha ezzel probléma van, akkor a lövedéket hajtó gáz a sérülés helyén lefúj majd a csőből, és a leggondosabb célzás ellenére is eltéríti majd a lövedéket. Erre érdemes nagyon odafigyelni, de fegyvermesterrel egy ilyen jellegű probléma is tökéletesen kezelhető.

 

Az utolsó, szabad szemmel elvégezhető vizsgálat a cső és a dob együttállásának ellenőrzése. A kakas teljesen felhúzott állapotában a csőbe világítva meglátjuk, hogyan illeszkedik a dobfurat a csőhöz. Ha félholdat látunk, akkor a lövedék nem központosan jut majd a csőbe, így torzul szabályos formája, amitől persze majd szabálytalan röppályát ír le és nem a célzott ponton csapódik a célba. A kisebb félholdat nagymértékben korrigálja a cső indulási oldalán lévő átmeneti kúp.

 

Állandóság és precízió lövés közben

 

Akkor lesz pontos a lövés, ha minden tényezője lehetőség szerint állandó. A lövész, az időjárás, a hely mind változik, ezért érdemes a technikát elvinni a csúcsig, hogy abban ne legyen bizonytalanság, változás. A revolveres lövészet talán az egyik legnehezebb versenyszám, mivel abban van a legtöbb technikai tényező. 6 dobkamra, 6 lőkúp és a nyitott keretes revolverek esetében még ott van a csőtartó ék is. Megrögzött Colt rajongó vagyok, de saját bőrömön is tapasztalva be kell ismernem, hogy a zárt keretes Remingtonokkal és Rogers & Spencerekkel nagyságrendekkel eredményesebben lehet célba lőni és itt nem csak a mozgó kakasba száműzött hátsó irányzékokról van szó.

 

A Coltok Walkerek, Dragoonok, Army-k, Navy-k, Pocketek, Police-ok, Wells Fargok esetében szinte kizárt, hogy a dob-csőfar rést ugyanakkorára tudjuk beállítani tisztítás után. A hézag mérete valójában nem érdekes, sokkal inkább folyamatos méretváltozása okoz problémát. Legnagyobb igyekezetünk ellenére gyakorlatilag minden szétszerelés során megváltoztatjuk a csőben a gáznyomást, tehát mindig kicsit máshova fog hordani fegyverünk még tökéletesen beállított töltettel is. Ettől persze a Coltok még kiváló fegyverek – továbbra is személyes kedvenceim, és azért lehet is velük pontosan lőni kis igényességgel.

 

 

A dobfuratok egymáshoz viszonyított átmérőjének eltérése, szabálytalansága a következő, amely nagyban befolyásolja a gáznyomást, így végül a találatot. A revolver dobja töltés közben kaliberezi a lövedéket, tehát eltérő méretű dobfuratok esetében a golyók méretei is különbözőek lesznek. Nem is kell folytatni, hogyan hat ez a gáznyomásra. Amennyiben lövészet közben 1-2 lövés folyamatosan máshol csapódik a lőlapba, akkor valószínűleg ezzel a problémával állunk szemben. Ilyenkor érdemes megfigyelni és megjelölni, melyik dobkamrából megy rossz helyre a találat. Fegyvermester kiválóan orvosolja a problémát.

 

Deformált lövedékhez, így gyenge szórásképhez vezetet a cső átmeneti kúpjának szabálytalansága. Amennyiben tuningolásra adjuk fejünket, illetve revolverünket, ezt mindenképpen érdemes megnézetni a fegyvermesterrel, már csak azért is, mert a jól beállított átmeneti kúp nagyban javítja az esetleges dob-cső együttállásból eredő pontatlanságot.

 

 

Ugyanide tartozik, bár inkább csak bosszantó tényező, ha a csappantyúzás helyett szerencsétlenkednünk kell. A jó lőkúpra mindenféle erőlködés nélkül felhelyezhető a csappantyú és ott is marad. Sajnos, ez egy tipikus revolver probléma. A túl vastag lőkúpra ha rá is megy a kapszli, egyáltalán nem biztos, hogy elsőre el is sül – egy bizonytalan pont. Ha túl keskeny a lőkúp, akkor viszont a csappantyú leeshet lövés közben, ezért célszerű azt kicsit összelapítani felhelyezés előtt. Ez mindenképpen olyan felesleges pepecselés, ami elronthatja a lövés ritmusát, ezért célszerű kiiktatni a rendszerből. Részemről a Pedersoli lőkúpokat preferálom, bár a Hege és a Feinwerkbau revolverek lőkúpjai szintén tökéletesek. A Remington modell lőkúpja kompatibilis az Uberti Colt és Remington, valamint a Ruger Old Army revolvereinek lőkúpjával, a R&S modellek lőkúpja pedig az Euroarms R&S-éivel. Igaz, hogy a lőkúp furata csak 0,7 mm, szemben az Uberti 1 mm-s, vagy a Ruger 1,2 mm-es furataival szemben, de nekem felfúrás nélkül is tökéletesen működik minden revolveremben, nincs gyújtási problémám. A dobkamrákat feltöltjük grízzel, vagy valamilyen fojtással, hogy a lövedék közvetlenül a dobfurat torkolatából jusson be, a lehető legkisebb sebességgel a cső átmeneti kúpjába, ezáltal megtartva szabályos formáját és a találati pontosságot. Szintén alapfeltételnek tekintettem a megfelelő kenőanyag használatát, amely állandóan tartja a csőben a súrlódás és a lerakódott szennyeződés mértékét.

 

Ami eddig kimaradt

 

A szerelmen és az eddigieken túl azért van pár szempont, ami segít a megfelelő revolver kiválasztásában. Fontos, hogy a fegyver jól álljon a kezünkben, ne legyen görcsös a fogás, legyen kényelmesen elérhető az elsütőbillentyű, stb. Ezekre mind ráérzünk kézbevételkor.

 

Minden típusnak megvan a maga jellegzetessége. A Remingtonok állítható irányzéka, rugóereje és kontúros irányzékképe, a Coltok gyönyörű formája, elképesztő feelingje, koszolódással szembeni igénytelensége, a R&S-ek modern fegyvereket idéző erősen döntött markolata és fura irányzékképe, a Rugerek robosztussága, megbízhatósága és pontossága – hogy csak a legelterjedtebbeket említsem – mind-mind választási szempont, egyéni ízlés és preferencia kérdése.

 

 

Ha kifejezetten pontlövészet a cél, akkor célszerű gyors huzagolású csővel szerelt fegyvert vásárolni. A gyors huzagolású csövek kisebb töltet esetén, azaz könnyebben uralható visszarúgással is szűkebb szórásképet produkálnak. Míg a normál – általában 1:32-es huzagolású igénylik a nagyobb, 21-24 graines lőportöltet a megfelelő pontosság eléréséhez, a gyorsabb 1:20-as csövek 15-18 grainnel produkálják a legszűkebb szórásképet – ez egyúttal gazdaságossági megfontolás tárgyát képezi, hiszen takarékosabb lövészetet tesz lehetővé. A leggyorsabb huzagolást a Pedersoli, az Euroarms/Lothar Walther, a Feinwerkbau R&S és a Hege Army Match revolverein alkalmazzák – nem véletlenül ezek fordulnak elő legnagyobb számban a nemzetközi versenyeken.

 

Az eddigiekben leírt, minden vizsgálati szempontnak megfelelő revolver nem olcsó mulatság (Feinwerkbau R&S, Hege Army Match, Pedersoli), viszont azok már a gyártás során átesnek azokon a fegyvermesteri beavatkozásokon, amitől valóban megfelelnek valamennyi ellenőrzőponton. Általában persze az összes gyártó fegyvere megfelelőképpen pontos lehet – itt fontosnak tartom megemlíteni a történelmi előddel nem rendelkező, de roppant megbízható és masszív Ruger, valamint a ritkán fellelhető, de rendkívül pontos Santa Barbara revolvereit – legtöbb esetben már a gyárból kikerülve, de különleges igény esetén némi fegyvermesteri tuning után biztosan. Nekem is volt olyan Uberti Remingtonom, amely a dobfuratok dörzsárazása, az átmeneti kúp és a csőkorona felszabályozása után egyetlen lukat lőtt 25 méteren. Ha pedig nem a nemzetközi vagy a hazai porondon történő fényes szereplés a cél, hanem csak egy mámorító durrogás, akkor gyakorlatilag bármelyik revolver 9-esen belüli szórást produkál megfelelő kézben.

 

Végül újra vissza kell térnem a szerelem kérdésére, mivel változatlanul ez határozza meg talán legtöbbünk választását. Ennek az érzésnek a kiváltására az Uberti autentikus revolver replikái a legalkalmasabbak – ez persze továbbra is egyéni ízlés kérdése – hiszen megfelelően precíz szerkezet és működés mellett ők fordítják a legtöbb energiát az igényes külső megjelenésre.

 

Melyik legyen az?

 

Talán sikerült némi segítséget nyújtani a választásban, ha nem is olyan frappánsan, ahogy annak idején barátom és egyben mentorom is tette az első vas kiválasztásakor. Ő tudta a konkrét, hibátlan választ: „Nem az a kérdés, hogy melyiket, hanem az, hogy milyen sorrendben!” Az elöltöltő revolverek ára újonnan 75-80.000 Ft-tól kezdődik, de használt jó minőségű fegyvert kaphatunk már 55-60.000 Ft áron is, persze ilyenkor érdemes megnézetni a kiszemelt darabot egy hozzáértő szakemberrel. Sok múlhat azon, hogy mennyire volt igényes az alőző gazda.

 

További fontos információkat talál a revolverek kiválasztásáról a Füstölgő eMagazin 2012. februári számában, valamint a 2012. júniusi számban.

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.