Éghető papírhüvelyű revolvertöltény készítése perkussziós revolverekhez

revolver1200Kúpos lövedéket lőni a csappantyús revolverekből jó móka még akkor is, ha sohasem lesz velük annyira pontos a fegyver, mint a gömblövedékekkel. A 19. század derekán, mikor e fegyvereket tervezték alapvetően nem gömbgolyóhoz találták ki őket, s a hadi töltények sem kerek lövedéket rejtettek magukban.

A polgárháború katonája többféleképpen is megtölthette fegyverét. Természetesen tölthette flaskából lőporral és gömblövedékkel – ma ezt már biztonsági okokból nem tesszük, a lőpor betöltéséhez fiolát használunk a lőállásban. A fegyverzeti leírásokban azonban már kúpos lövedékkel szerelt papírtöltényeket találunk. A szabályzatok töltényei alapvetően a hagyományos muskétatöltényre hajaztak: több rétegű papírfiolából álltak, melyet a katonának foggal kellett feltépni betöltés előtt. A fiola papírja nem is került a dobkamrákba, csak az abban tárolt lőpor és lövedék.

Készültek persze olyan töltények is, melyek kibontás nélkül is tűzkészek voltak. Ezeket csak bele kellett nyomni a dobkamrába, felcsappantyúzni a fegyvert és már üríthette is a tárat az ellenségre a katona. A lőport tartalmazó fiola készülhetett nitrátos kezelésen átesett papírból, vékony, szárított állati eredetű hártyákból, de ismerünk olyan töltényeket is, melyek esetében a lövedék fenekére nagy nyomáson összepréselt lőporpogácsát ragasztottak. E töltények között már találunk olyanokat is, melyek teljesen vízhatlanok voltak.

Farúd formázáshoz

Farúd formázáshoz

Házi körülmények között legegyszerűbben éghető papírhüvelyű töltényt tudunk elkészíteni. Az általam preferált eljárás egyszerű és hatékony, minimális szerszámigénnyel, kézügyességgel is sikeresen alkalmazható. A lövedékhez illesztett lőportartó papírfiola kúpos, éppen amilyen régen is volt, és 30 grain töltet befogadására alkalmas. A szabályzat szerint ugyanis a 220-230 grain tömegű lövedék mögött 30 grain nagyjából 2Fg szemcseméretű lőportöltet csücsült.

A tölténykészítés egyetlen speciális szerszámot igényel, egy fa rudacskát, melynek egyik felét kúposan lereszeljük – vagy ha van esztergánk, esztergáljuk. A legvékonyabb rész átmérője .44-es kaliberhez legyen 7-8 mm, a kúpos rész legvastagabb átmérője pedig 12 mm. A teljes kúpos rész hossza legyen 33 mm, és ez egyben megadja a lőporfiolához használt papír hosszát is.

Palást minta

Palást minta…

Készítsünk egy papírmintát valamilyen tartósabb, keményebb papírból, mely segítségével a jövőben könnyedén vághatunk majd palástanyagot nagy mennyiségben. A minta elkészítése egyszerű: tekerjük be egy réteg papírba a farúd kúpos részét, majd tollal jelöljük be az alján és tetején levágandó részeket úgy, hogy a teljes hossz 33 mm legyen. Jelöljük meg az oldalsó székeket is, és vágjuk le úgy,

...és elkészítése.

…és elkészítése.

hogy a hosszanti tengellyel párhuzamosak legyenek az élek, és nagyjából 2 mm-t fedjék át egymást. Ha szépen kivágtuk a szükséges ívelt trapéz formát, melynek párhuzamos oldalai szépen íveltek, rakjuk rá egy köteg vékony papírra, melyet a hüvelyhez választottunk, rajzoljuk körbe, és vágjuk ki a kapott formát. A papír lehet híg salétrom oldalba áztatott vékony papír, cigarettapapír, vagy bármi más olyan papír, ami tapasztalatunk szerint maradvány nélkül elég a kamrában.

Még egy alkatrészt kell papírból kivágni a hüvelyhez. Szükségünk van egy lezáró sapkára olyan papírból, melyet a csappantyúláng vígan át tud majd ütni. Én e célra papír-zsebkendőt használok, melyből egy réteget választok le és kb. 1×1 cm-es négyzetekre vágom.

A záró rész.

A záró rész.

Az összeszerelés ennek a kis négyzetnek felhelyezésével kezdődik. Szépen illesszük a fa rudunk elvékonyodó végére, és ujjunkkal egyengessük rá, mint egy kis sapkát. Következő lépésként vigyünk fel vékonyan ragasztót a palást papírunk rövidebb ívelt és az egyik oldalsó szélére. Illesszük a rövidebb oldal azon sarkát a zsepibe csomagolt rúdvéghez, mely melletti oldalsó szél nincs ragasztózva, és szépen tekerjük fel a palástot. Simítsuk le a ragasztózott széleket. Ha ügyesen dolgoztunk, és nem használtunk szükségtelenül sok ragasztót, akkor a fiola könnyen elválasztható lesz a formázó rúdról.

A palást feltekerése.

A palást feltekerése.

Ha sikerült, akkor már készen is állunk a töltésre. A ragasztáshoz egyébként a legjobb, legkényelmesebb hobbi ragasztó stiftet használni.

Az általam kimért fiolaméret úgy készült, hogy egy normál 44-es revolver kamráját a 30 grain lőportöltet és a kúpos lövedék éppen kitöltse. Ha nem akarunk teljes töltetet használni, akkor persze a kisebb lőportöltet feletti részt kitölthetjük grízzel is, mint térfogatnövelő. Példa ilyen esetre: 20 grain lőpor + 10 grain (térfogatra kimért) gríz.

Feltöltésre készen,

Feltöltésre készen,

A lövedék alsó élét beültetés előtt futtassuk be vékonyan ragasztóval, hogy biztosan összeragadhasson majd a papírhüvellyel. Óvatosan csúsztassuk a töltetre, egészen addig, míg a feneke fel nem ül a lőporon, majd szépen ujjainkkal simítsuk rá a papírt. A ragasztott – alsó zsírzó gyűrű feletti – részt le is vághatjuk akár a papírból. Csak szépen finoman vágjuk végig tapétavágóval, és már le is húzhatjuk a felesleges darabot.

Kész.

Kész.

Lövedékünket természetesen még zsírozni kell lövészet előtt. Ha nagyon kompakt töltényeket akarunk csinálni, akkor a kész töltények lövedékét bele lehet mártani olvasztott zsiradékba. Ha kis kompromisszumot azért hajlandóak vagyunk elfogadni, akkor nyugodtan kenjük le a kamrákat lövészet előtt úgy, ahogy azt normál esetben tenni szoktuk.

A folyamat filmen:

Németh Balázs

 

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.