Colt 1862 Pocket Navy – eredeti az Uberti replika ellen

1862pocket_navy008Az 1862 Pocekt Navy nem egészen e név alatt lett anyakönyvezve. Eredetileg a találó, ám igen hosszú „Pocket Model of Navy Caliber” néven hivatkoznak rá a 19. század derekáról reánk maradt gyári források. A modern kori elnevezést a gyűjtők aggatták rá, de van aki 1853 Navy-ként is ismeri e fegyvert. Egyik évszám sem helytálló, mivel a fegyver gyártása valójában 1861-ben kezdődött.

Ebben az időben a gyár 100%-os kapacitással termelt éjjel-nappal, hogy kielégítse az északi hadsereg igényeit. Az üzemrészekben összesen 1500 fp dolgozott. Samuel Colt az első állami megrendelések teljesítése óta éjjel nappal dolgozott. De amennyire sikeres volt az üzleti életben, annyira tragikus fordulatot vett magánélete, mikor elveszítette kislányát. 1861-re egészsége romlani kezdett. Fizikai és mentális betegségek gyötörték. 1862. január 10-én halt meg otthonában.

Az utolsó revolverek, melyek tervezésében és piacra dobásában közreműködött, az 1861-re datált Pocket Model of Navy Caliber és az 1862 Police revolver voltak. Mindkettő a Navy revolvereknél kisebb tokmérettel és ötlövetű dobbal készült. A zsebrevolverek .36-os kaliberűek voltak. A tok mindkét esetben ugyan az volt. A Police könnyített dobjával, kerek csövével és a Root-féle töltőkar tekintetében tért el testvérétől.

A fegyvert nem a hadseregnek szánták, bár kétségtelen, hogy magánbeszerzések útján a harcterekre is megtalálta útját. A fegyver 1867-ben mindössze 11,4 dollárba került, vagyis olcsó önvédelmi lehetőséget kínált a vadnyugat karaktereinek. A fegyver kicsi volt, könnyű, miközben a Navy revolverek hadit öltényét tüzelte, mely jó megállítóerővel, ölőerővel bírt.

Nem sok példány maradt meg e fegyverekből. Ennek az elsődleges oka a többi Colt revolverhez képes alacsonyt gyártási mennyiség. Tovább csökkentette a darabszámot, hogy e fegyverek jelentős részét 1875-ben hátultöltővé alakították. Nem tiszta máig sem, hogy pontosan mikor készültek e fegyverek. Vannak források, melyek szerint a Pocket Navy és a Police revolverek sorszámozása nem elkülönítve történt, de vannak olyan kutatók is, akik ezt cáfolják, s úgy tartják, hogy 1865 előtt nem készült Pocket Navy revolver, csak Police. Ami azonban biztosnak látszik, hogy összesen 19000 db készült 1873-ig.

Hasonlóságok, különbségek

Az Uberti-féle reprodukció és az eredeti közötti leglényegesebb különbség a csőnél jelentkezik. Az eredeti csöve progresszív huzagolással rendelkezik, vagyis a csőfarnál lassabb, míg a torkolatnál gyorsabb. A replika fegyver huzagolása állandó emelkedéssel bír. Az eredeti űrmérete is nagyobb. A barázdák közt 0,383”, az oromzatok közt 0,376” átmérőt mértem a csövön átütött puha ólom darabon. Az Uberti cső barázdák közt 0,370”, míg az oromzatok közt 0,366” átmérővel bír.

A dobok furatai és némiképp másak. Az eredeti furata befelé haladva szűkül, a torkolatnál 0,371”. Az Uberti revolver dobkamrái minden mélységben mérve 0,370” körüli űrméretet mutatnak.

Mindkét fegyver fogása, érzete ugyan olyan. Az irányzékkép sem különbözik, ahogy még a rugóerők is azonosnak tűnnek. A toleranciák oly közel állnak egymáshoz, hogy az Uberti dob megfelelően működik az eredeti tokban, feltéve, hogy az éket kicsit utána igazítjuk.

Töltetek

A polgárháború idején a revolvereket már nem gömblövedékkel és szabadon betöltött lőporral töltötték, hanem előre gyártott lövedéket és lőportöltetet magába foglaló töltényekkel. A töltények szerkezete sokféle lehetett, de mindegyik kúpos lövedékkel bírt. A lőportöltet lehetett lakkal átitatott préselt tömb, melyet a lövedék fenekére ragasztottak. Lehetett éghető papírhüvelybe csomagolva, ahogy lehetett a csomagolóanyag állatok vékonybele is. Az 1861. évi fegyverzeti utasítás a következő paramétereket fogalmazta meg a .36-os űrméretű töltények tekintetében: a lőportöltet 17 grain gyors égésű lőpor volt, a lövedék pedig 145 grain tömegű, 0,380” átmérőjű kúpos lövedék volt. Ettől persze a gyártók eltértek kedvük szerint, hiszen az állami arzenálok mellett igény volt a civil beszállítókra is, a különböző gyártók pedig más lőporral, lövedékkel szerelték töltényeiket, s más elvet vallottak a minőségbiztosításról is.

A lőtéri próbához én a 15 grain 3Fg Swiss lőportöltetet választottam és a gömblövedéket. Célom nem a maximális energia, hanem a maximális pontosság volt. A lőporra mindkét esetben búzadarát töltöttem térfogatnövelőnek, a golyó fölé pedig Szekér-féle revolverkencét kentem. Az eredeti esetében azonban nem az Ubertinél használt 0,375” átmérőjű golyót használtam, hanem 0,383” űrméretűt.

Lőtéri próbák

Ezzel a töltettel mindkét fegyver magasat lőtt, bár a szórásképekre nem lehetett panasz. Persze a szerkezetet elakasztó csappantyúdarabkákkal akadt baj, de hát ezért (is) szeretjük a Coltokat. Lövészet közben érdemes figyelni arra, hogy az ék ne mozduljon ki a helyéről. Ha esetleg meglazul, lőttek a pontosságnak. Bár nem mozdult meg teszt közben, én ha maximális pontosságra megyek, mindig kicsit megütögetem lövések között.

Az Uberti revolver egészen kitűnő szórást lőtt ezzel a töltettel, de az eredetinek sem kellett szégyenkezni. Mindkettő 25 m-es szórása messze jobb volt, mint sok mai szolgálat fegyveré.

Történelmi szerep

A Pocket Navy – maradjunk most már ennél a névnél – nem játszott olyan fontos szerepet a fegyvertörténelemben, mint közvetlen elődei. Sok újítást nem mutatott fel a korábbi nyitott keretes Coltokhoz képest, ahogy 1861-ben már az idő is túlhaladt e szerkezeteken. Mégis fontos megemlítenünk, hiszen ez volt az utolsó fegyver, mely tervezésében Sam Colt személyesen közreműködött.

Németh Balázs

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.