Az első lőszertöltő vizsga

130-cal repesztünk Szekszárd felé. A kocsi teletöltve régi jó lövésztársakkal. Almay Gabi barátom vezet. Anno vele kezdtem a sportlövészéletet az APLE-n, együtt tettük le a feketelőporos vizsgát, együtt voltunk válogatott tagok, együtt vezettük az elöltöltős szövetséget, és most a sors úgy hozta, hogy hazánk első lőszertöltő vizsgájára is együtt megyünk.

 

A kocsiban jó a hangulat, megy a sztorizás, miközben még egyszer átolvassuk a tanfolyam anyagát, és osztjuk az észt persze. És örülünk, pedig vizsgák előtt ritkán ennyire örömteli a hangulat. Sokan, sokat dolgoztak azért, hogy ezen a napon végre hatósági vizsgát tehessünk lőszertöltésből. És végre, a Tolna Megyei Rendőr Főkapitányság lelkes kollégái elvállalták, hogy a PKLV Kft. közreműködésével megtartják hazánk első lőszertöltő vizsgáját. Minden tiszteletem az övék.

 

A főkapitányság, mint intézmény is megér egy misét: nincsenek rácsok, beléptetés, hatósági hangulat, ellenben van segítőkész portás, közúti közlekedési múzeum, kulturált, otthonos, rendezett környezet, ember arcú rendőrök és jó szervezés.

 

A vizsgázók már fél órával a kezdés előtt az emeleti tárgyaló előtt gyülekeznek, majd regisztrálnak. Aki késik, annak sem veszik fejét: megértőek, hisz az ország számos pontjából érkeznek a leendő lőszertöltők. Mindenki megkapja a megfelelő figyelmet, odafordulást.

 

Regisztrálunk, majd helyet foglalunk a padokban, ahol már ki vannak készítve a lefordított tesztek. A rendőrséget két csinos hölgy képviseli: Bognárné Sulyok Andrea rendőr alezredes asszony, a megyei igazgatásrendészet osztályvezetője, aki az esemény megszervezését vállalta, és Kovács Mariann rendőr százados, aki az adminisztráció nélkülözhetetlen feladatait látja el. A PKLV Kft. részéről Szajkó Pista bácsi, a ballisztikai szakma nagy öregje, tiszteletreméltó tanítója, és Szabián Norbert van jelen. Norbi vadászpuskaműves, gépészmérnökember, de én még sportlövész korából ismerem.

 

 

A vizsga 35 perces teszttel kezdődik. A 25 kérdésből csak hármat lehet hibázni, így ez tekinthető egyfajta beugrónak is: ha több a hiba háromnál, nem is lehet tovább menni. A teszt korrekt. Célja nem a vizsgázók buktatása, nincs felesleges kérdés, töltelék, csak olyan, ami valóban számít. A teszt kitöltése után kivonulunk a teremből, majd egyenként járulunk a vizsgabizottság elé a szóbeli és gyakorlati vizsga abszolválása végett. A vizsgáztatók hozzáállása emberi: ahol tudnak segítenek, persze azért számon is kérik a szükséges ismereteket. Nem céljuk a vizsgázók megbuktatása, mindössze az, hogy mindenki biztonsággal űzhesse ezt a szép hobbit. A vizsga jó hangulatban zajlik. Ezt persze segíti az is, hogy nincsenek kétes esetek, a vizsgázók, leendő lőszertöltők maximálisan felkészültek. Erre jó bizonyít a teszt, mely minden jelentkezőnek sikerült, sőt a nagy többség hibátlanul oldotta azt meg, kivívva a vizsgabizottság elismerését.

 

 

A szóbeli rész két kérdésből áll, melyet kis laminált kártyán kapunk meg. Méretük éppen egybe esik a fegyverek műszaki kártya méretével. A zöld kártyán húzzuk ki az elméleti kéréseket, a fehéren a két gyakorlatit. A személyes kontaktus a két elméleti kérdés megválaszolásával kezdődik. Ha ezek rendben vannak, irány az előkészített lőszertöltő eszközök asztala. Itt két feladatot kell hibátlanul teljesíteni, melyek mindegyike elengedhetetlenül fontos a lőszertöltés biztonsága szempontjából. Az asztalon Lee, Lyman, RCBS eszközök, mindegyik ismert már a videósorozatból, tanfolyamokból.

 

 

Egy-egy vizsgázóra nem jut több, mint 10 -12 perc, de így is felmérhető a felkészültség: minden vizsgázó birtokában van a szükséges tudásnak, jól halad a vizsga. Amikor a gyakorlati rész is véget ér, kézfogás és mosolygó arc jelzi a sikert: végre meg van a sok éve várt dokumentum: házilagos lőszertöltő vizsgát tettünk… végre….

 

 

Köszönet a Tolna Megyei Rendőrkapitányság munkatársainak: Bognárné Sulyok Andreának, Kovács Mariannak és Dr. Soczó László dandártábornoknak, megyei rendőrfőkapitánynak, amiért proaktív hozzáállásuknak köszönhetően Szekszárdon tarthatták meg a rendszer váltás utáni első lőszertöltő vizsgát hazánkban. Köszönet a PKLV munkatársainak is korrektségükért, szakmaiságukért. Jó látni, hogy egy hatósági vizsgának valóban értelme van, nem egyszerű „dokument jeszty” esemény az állampolgár életében.



 

Hétfőn pedig irány a Teve utca. Lőszertöltő engedélyt fogok kérni. Végre.

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.