Az első lőfegyveres vadászatok

Ehhez természetesen fontos volt a célzás képessége, vagyis hogy a fegyver megtartásában mindkét kéz részt vehessen. Az első kézi tűfegyverek, a kézi ágyúk esetében még nem találunk a csöveken lakatszerkezetet. A kezdetleges nyélre rögzített csövek mindössze gyúlyukkal rendelkeztek, melyhez izzó kanócot, vasat érintettek. Ilyen fegyverrel hatékonyan célozni értelemszerűen nem lehetett, mivel egyik kéz tartotta csak a nehézkes puskát.

 

Az izzó kanóc kakasba (sárkányba) fogatása azonban lehetővé tette a fegyver biztos megtartását, segítette a pontos lövés leadását. S mivel a lakatszerkezetnek köszönhetően a kanócot nem kézzel kellett a gyúlyukhoz érinteni, hanem rugós szerkezet nyomta a pislákoló véget a felporzólőporral töltött serpenyőbe, a lövés leadása is gyorsabbá vált.

 

Hazánkban az első dokumentált lőfegyveres vadászat 1509-ben történt, mikor is II. Ulászló király szeme láttára Kántor Benedek udvari vadász szarvast ejtett el lőfegyverével. A történelmi eseményt díszes címerkép örökítette meg. A képen látható vadász fegyverét arcának jobb oldalához szorítja, így nem látszik, hogy rendelkezett-e a puska lakatszerkezettel, de mivel a célra tartás jellegzetes mozdulata árulkodó, így valószínűsíthető, hogy kanócos fegyverrel ejtette el a gímet. Az első dokumentált szárnyas apróvad elejtése sem váratott sokat magára. 1516-os keltezéssel bír Bicske András címerlevele, melyen II. Lajos király vadásza repülő hattyút ejt el puskával.

 

(A képen Kántor Benedek címerpajzsa látható)

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.