Az elöltöltő fegyveres lövészet alapjai 14.: A töltetlenség ellenőrzése

Az elöltöltő fegyver töltetlenségének ellenőrzése az egyik legfontosabb része a regulának. A töltetlenség ellenőrzését minden esetben el kell végezni, mikor a fegyvert kézbe vesszük, s különösen fontos, hogy ne feledkezzünk meg róla, amikor a lövészetet befejeztük, s a lőállást elhagyni készülünk. De természetesen mindemellett bármilyen fegyvert is tartunk kezünkben, kezeljük mindig úgy, mintha töltve lenne. A csövet soha ne fordítsuk más felé, az elsütőbillentyűt soha ne érintsük míg a fegyver célra nem mutat!

A töltetlenség ellenőrzése egylövetű fegyvereken

Húzzuk a kakast félállásba úgy, hogy közben nem érintjük az elsütőbillentyűt, a cső pedig biztonságos irányba mutat!

Húzzuk a kakast félállásba úgy, hogy közben nem érintjük az elsütőbillentyűt, a cső pedig biztonságos irányba mutat!

Alapvető szabály, hogy minden kézbevételkor ellenőrizni kell a fegyverek töltetlenségét, legyen szó akár hátul-, akár elöltöltő fegyverről. Az elöltöltő egylövetű fegyverek esetében sincs másképp. Első főszabály, hogy a fegyvert mindig úgy fogjuk meg, hogy ujjunk nem ér az elsütőbillentyűhöz. Hüvelykujjunkkal feszítsük a kakast félállásba, és győződjünk meg arról, hogy a lőkúpon nincs csappantyú. Ha a kovás fegyvert ellenőrzünk, húzzuk a kakast félállásba, nyissuk fel a serpenyőt és ellenőrizzük, hogy nincs felporzólőpor a serpenyőben. Mindezen – és a későbbiekben leírt – mozdulatokat úgy végezzük, hogy a fegyver csöve mindig biztonságos irányba mutasson! Ha nincs csappantyú, sem felporzólőpor, ellenőrizhetjük a cső töltetlenségét. Húzzuk ki a töltővesszőt, eresszük a csőbe, és amikor a cső aljában megáll, jelöljük meg ujjunkkal a kilógó részt. Tartsuk ujjunkat a megjelölt helyen, húzzuk ki a vesszőt a csőből, és illesszük a cső mellé. Ha a töltővessző leér a lőkúpig/gyulyukig, vagy a lőporkamra pereméig, fegyverünk csöve töltetlen. Érdemes megjelölni a töltővesszőn késsel a töltetlenség és töltöttség állapotát is, hogy a későbbiekben legyen referenciánk mindkét állapot ellenőrzésére vonatkozólag.

Fontos néhány gondolatban összefoglalni a kakas feztelenítésének mikéntjét is. A félállásba vagy teljes állásba húzott kakast hüvelykujjal kissé feszítsük meg, tartsuk, majd húzzuk el az elsütőbillentyűt úgy, hogy a hüvelykujj biztosan fogja a kakast és lassan engedi vissza azt a lőkúpra. Nagyon fontos, hogy lehetőleg a kakas feztelenítése közben csappantyús fegyver esetében ne legyen kapszli a lőkúpon, kovás fegyver esetében pedig ne legyen felporzólőpor a serpenyőben, a fedél pedig legyen felnyitva.

Figyeljünk arra, hogy a fegyver csöve minden munkafolyamat – akár töltés, akár ürítés, akár töltetlenség ellenőrzés – közben mindig biztonságos irányba mutasson, és saját testrészeink se kerüljenek a torkolat elé!

Húzzuk a revolver kakasát félállásba úgy, hogy a cső biztonságos irányba mutat, az elsütőbillentyűt pedig nem érintjük!

Húzzuk a revolver kakasát félállásba úgy, hogy a cső biztonságos irányba mutat, az elsütőbillentyűt pedig nem érintjük!

A töltetlenség ellenőrzése revolvereken

Revolverek esetében kissé másképp zajlik a töltetlenség ellenőrzése. Fordítsuk a fegyver csövét biztonságos irányba. A kakas ugyanúgy rendelkezik biztonsági félállással így itt is azzal kezdjük a folyamatot, hogy a kakast félkerékre húzzuk. Ebben az állásban az elsütőbillentyű nem elhúzható, a dob viszont szabadon körbe tud fordulni. Először is ellenőrizzük, hogy a lőkúpokon nincs csappantyú. Ha erről meggyőződtünk, az elsütőbillentyűt továbbra sem érintve emeljük a fegyver csövét biztonságosan kifelé-felfelé, amíg bele nem tudunk pillantani a dobkamrákba. Figyeljünk ilyenkor különösen arra, hogy a torkolat elé ne kerülhessen arcunk, sem más testrészünk

Töltött, töltetlen?

Attól függően hogy milyen versenyen (hagyományos céllövészet vagy tereplövészet) más állapotot tekintünk töltöttnek és töltetlennek elöltöltő fegyverek esetében, de más szabályok is lépnek életbe mindkét esetben. Nézzük először a lőtéri helyzetet. Lőtéren a fegyvert megtölteni csak a lövészetvezető engedélye után lehetséges. Lőtéri körülmények között töltöttnek tekintjük azt a fegyvert, aminek bármi van a csövében, vagy bármilyen iníciáló anyag van lakatjának serpenyőjében, vagy a lőkúpon. Tehát töltött a fegyver akkor is ha csak lőpor van benne, vagy lőpor és golyó van benne, de nincs felporozva, felcsappantyúzva. Ilyen állapotban a fegyver nem hagyhatja el a lőállást. A töltetet vagy ki kell lőni, vagy ki kell húzni, attól függően, hogy a helyzet mit enged meg, mit követel meg.

Tereplövészeteken, western lövész versenyeken a töltés gyakran nem a lövés leadásának helyén, vagyis a lővonalban történik. Ilyen esetekben a fegyver csak porra-golyóra tölthető betartva a biztonságos irányokat, de a lakat nem porozható fel, a lőkúp nem csappantyúzható fel. A porra-golyóra töltött fegyver kakasát félállásba kell helyezni (kovás fegyver esetében a serpenyőfedelet felnyitni) a fegyvert pedig tokba kell helyezni, vagy a puskát vállra kell akasztani. A fegyvert csak a lővonalban, a lövés előtt közvetlenül lehet felporozni, csappantyúzni. Az ilyen módon félig töltött fegyver természetesen a lőpályát el nem hagyhatja, le nem tehető, át nem adható, át nem engedhető. A töltött, de fel nem porzott, fel nem csappantyúzott fegyver soha nem kerülhet ki a lövész közvetlen felügyelete alól.

Németh Balázs

Folytatjuk!

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.