A vadász és fegyvere

Vadászok és fegyvereik

Kivételesen nem a modern kor vadászairól, hanem a 18-19. század könnyű gyalogságáról és fegyverükről lesz most szó. A vadászok, vagy németesen Jägerek már a 30 éves háború időszakában megjelentek a harctereken, de igazi fénykorukat a 18. század második felétől élték. A vadász fegyverforgatáshoz az átlagosnál jobban értő – gyakran igazi vadászok közül toborzott – könnyű gyalogos volt. Feladatai eltérőek voltak a sorgyalogságtól.

Európai eredet

Császári-királyi vadász

Császári-királyi vadász

A vadász csapatnem első megjelenése Hessen-Kassel fejedelemséghez köthető. 1632-ben alapította meg V. Vilmos fejedelem az első szervezett vadász alakulatokat. Az ötlet kézenfekvő volt: a vadászok képzettek voltak, saját fegyverrel rendelkeztek, így nagyszerűen alkalmasak voltak egy könnyen, gyorsan mobilizálható milícia létrehozásához. A 18. század folyamán minden jelentősebb európai hatalom létrehozza saját vadászalakulatait, melyek már nem milíciaként, hanem önálló csapatnemként képezik a hadsereg részét.

A napóleoni háborúk idején minden fél hadseregében jelentős arányban képviseltetik magukat a vadászok: az angolok „Rifles” (lövészek) névvel, a franciák „Voltigeur” név alatt, a német ajkú államok pedig a „Jäger” elnevezés alatt állítják hadrendbe az egységeket. A katonákat általában ezredekbe vagy zászlóaljakba szervezik, kivéve a franciákat. A francia hadseregben minden sor- és könnyű gyalogsági zászlóalj köteles volt egy 90 majd 120 fős századba összesíteni legjobb lövészeit, akik különleges kiképzést kaptak.

Harcászat

A vadász legtöbbször nem zárt alakzatban harcolt, bár ismerünk ellenpéldát is. Kiképzésének, fegyverzetének jobban megfelelt a laza csatárharc, sorgyalogsági alakzatok közti területek lefedése, felderítés, ellenség üldözése, zavarása, tisztek, dobosok, kürtösök kiiktatása. A harcászat alapegysége a két vagy háromfős láncszem, melynek parancsnoka a legtapasztaltabb katona volt. Az együtt harcoló párok vagy triók fedezték egymást töltés közben, s ha három főből állt a tag, úgy az egyik puska mindig töltve volt vész esetére. A vadász lehetőleg kerülte a közelharcot, az ilyen jellegű támadás elől inkább futva visszavonult. A vezénylési rendszer – illetve eszköz – is némiképp más volt a sorgyalogsághoz képest. Az utasításokat nem dobszó közvetítette, hanem hagyományos vadászkürt.

Porosz Jager

Porosz Jager

A vadássztucc

A vadász ezredek vagy zászlóaljak katonái már felszerelésük terén is jelentősen különböztek a reguláris gyalogságtól: egyenruhájuk kevésbé színpompás volt, sőt sok esetben szürke, zöld, kék, barna rejtő színekben pompáztak, mely lehetővé tette, hogy sikerrel rejtőzzenek az ellenség elől. Fegyverük a huzagolt vadászstucc, mely töltése ugyan lassabb volt, több szakértelmet igényelt, viszont nagyobb távolságra lehetett vele pontosan lőni, mint a sima csövű muskétákkal.

A vadászpuskák igen hasonló jegyekkel bírtak német nyelvű területeken, melyek stílusjegyek nagy többsége visszavezethető a civil vadászpuskák formavilágára.

Angol Baker puska

Angol Baker puska

A robusztus európai katonai vadászstucc kisebb űrméretű volt, mint a gyalogsági puskák, de nagyobb, mint 12 mm minden esetben. A fegyver legtöbbször teljes ágyazással bírt, melynek fontos kiegészítője a tusán elhelyezett fafedelű kazetta, melyben flastromot, kovát, csappantyút tarthatott a katona. A puskatípus elengedhetetlen kiegészítője a precízen állítható nézőke, mely lehetővé tette a nagyobb távolságú pontos lövést is. Gyakran rendelkeztek kétbillentyűs, gyorsítós elsütőszerkezettel, melynek köszönhetően a lövés leadás minimális erőt igényelt, így a fegyvert nehezebb volt „belerántani” a lövésbe. A fegyver általában rendelkezett töltővesszővel, bár ez alól kivételt képez az összes császári-király, majd császári és királyi vadászstucc. A Habsburg monarchia vadászai a töltéstok szíjára fűzve viselték a töltővesszőt.

A vadászok fegyvereit többféle néven is ismerjük: a császári-királyi hadseregben elsősorban „Jägerstützen” vagy magyarosítva „vadászstucc” elnevezés alatt találkozhatunk e fegyvertípussal, de gyakori más német területeken a „Scharfschützenbüchse”, azaz mesterlövéspuska elnevezés is. Megjegyzendő, hogy nem minden vadász volt felszerelve huzagolt fegyverrel. A cs.-kir. és honvéd hadsereg terminológiájában a Jägergewehr, vagy vadászpuska mindig sima csövű fegyvert takar, míg a huzagolt változatokra a Jägerstützen, vagy vadászstucc kifejezést használták.

Egyéb felszerelés

A puska elengedhetetlen tartozéka volt a hosszú vágószurony, vagy kardbajonett. Ennek eredete a vadászok hagyományos fegyverében, a vágószuronyban keresendő. A bajonettet eleinte a csőbe illesztették, majd vagy bajonettes rögzítéssel a csőtorkolat oldalára, vagy cső-szerű végét a csőtorkolatra húzva tűzték fel. A bajonett hossza nagyobb volt, mint a sorgyalogság szuronyai esetében, így kompenzálva a rövidebb puskacsövet. A szükséges hossz elérése két okból volt fontos: ha a vadász zárt alakzatban , 2-3 fő mélységű vonalban harcolt, úgy a puskacsőnek biztonságosan az első sor elé kellett érnie, hogy nehogy egymást lőjék meg a katonák a harc hevében. A hosszú bajonettre ezenkívül szükség volt lovasság elleni viaskodásban is, amihez a vadászpuskának szintén meg kellett közelítenie a sorgyalogság fegyvereinek hosszát.

A vadász 40-60 előre elkészített papírtölténnyel indult csatába. A vadász felszereléséhez tartozott a tokmány, vagy patrontáska és a lőportartó is. A lőportartónak kettős szerepe volt, egyrészt ebből porozta fel a vadász kovás puskáját, másrészt a lőporszaru mércéjével nagyobb tölteteket is kimérhetett, mint a rendszeresített töltény töltete, így messzebbre tudott nyúlni szükség esetén.

A vadászstucc, mint civil vadászfegyver

 Pedersoli Jäger Target

Pedersoli Jäger Target

A vadászstuccok nem katonai fegyverként alakultak ki, és nem is váltak katonai fegyverré. A robusztus formavilág tovább élt az elöltöltős korszak végéig a civil vadászok kezében. Ne feledjük, hogy a huzagolt vadászpuskák komoly értéket képviseltek, így igen gyakran alakították át a kovásokat csappantyússá, és szolgáltak így végig akár 200 évet is a vad űzésében.

A Pedersoli Jäger

A Pedersoli vadászstucca leginkább a Hessen-Kassel fejedelemség fegyverélre hajaz, azzal a különbséggel, hogy a Pedersoli változaton nincs bajonett rögzítésére alkalmas sím a csőtorkolat jobb oldalán. Vagyis középutat kíván képezni a civil és katonai fegyverek között. A fegyver négy változatban készül: a lassú huzagolású, hét barázdás, .54-es űrméretű, 820 mm-es csővel és diopterrel szerelt „Target” változat kovás és csappantyús lakattal, valamint a gyorsabb, 1:23”-es hét barázdás huzagolású, 711 mm-es csőhosszal és nyílt irányzékokkal bíró „Hunter” változat kovás és csappantyús lakattal.

Irányzékok

Irányzékok

A Target változat gömblövedék és rövid kúpos lövedék tüzelésére, míg a Hunter változat elsősorban kúpos lövedék tüzelésére alkalmas. Az elnevezések ellenére mindkét típus alkalmas lehet mind céllövészetre, mind vadászatra, bár a Target változat kétség kívül sokoldalúbb fegyver. A Hunter változat fémfelületei mattabbak, kevésbé csillogósak, ahogy a diopter is hiányzik a fegyverről, amire vadászat közben igen kevés szükség szokott lenni.

A fegyver ágyazása olajozott dió, ami a Target változatoknál a több rétegű kezelésnek köszönhetően fényes, míg a Hunter változat esetében mattabb. Az elsütőszerkezet minden modellen kétbillentyűs gyorsítós.

A elöltöltő fegyver viszonylatban nem nevezhető nehéznek a 3,7 kg-jával, így nem kell attól tartanunk, hogy leszakítja a vállunkat egy egész napos cserkelés esetén. A fegyver egyik előnye, hogy nagy puskalakattal rendelkezik, ami a kovás változat esetében igen fontos, hisz nagy acél felület sok szikrát jelent, ami a gyors és biztos gyújtás egyik alapfeltétele.

Az ágyazás

Az ágyazás

A kovás változatok maximális gyári töltet ajánlása 110 grain 3Fg Swiss lőpor, míg a csappantyúsoké 100 grain. Ez persze nem azt jelenti, hogy a csappantyúsok csöve más anyagból, vagy máshogy készül, mint a kovásoké, hanem azt jelzi, hogy a kovás fegyverekben lassabb a nyomás felépülése, mivel az égést az egymáshoz érő lőporszemcsék felületükön adják át, míg a csappantyús változatok esetében szinte az egész töltet egyszerre lobban be. Nem beszélve arról, hogy a kovás fegyverek gyúlyukán is jelentős mennyiségű gáz távozik. 100 vagy 110 grain azonban teljesen mindegy abból a szempontból, hogy mindkét esetben a torkolati energia 2500 J felett alakul, vagyis a fegyverek jogi szempontból is alkalmasak lesznek vadászatra. A kb. 400 m/s sebességgel induló Maxi lövedék 2550 J feletti torkolati energiát produkál, melyből majd 2100 J-t 100 m-en is megőriz. Impresszív teljesítmény egy elöltöltő fegyvertől. És akkor még nem említettük azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a kúpos .54-es lövedék tömege majd’ 30 g, átmérője pedig expanzió előtt is 13,7 mm.

S mit tud a fegyver a pontosság terén? A Pedersoli Match Grade üregelő tüskés huzagolással készült cső bizonyított már az elmúlt évtizedekben számos világbajnokságon. A nemzetközi versenyeken mindössze egyetlen riválisa van a fegyvernek, a Mortimer puskák, de az is Pedersoli termék, és ugyan azzal a csővel rendelkezik, mint a Jäger.

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.