A Thompson M1A1 géppisztoly

Thompson M1A1 .45 ACp géppisztoly 30-as tárral

Thompson M1A1 .45 ACp géppisztoly 30-as tárral

Kevés olyan hadtörténelem mumus létezik a világon, aki nem látta a Kelly hőseit, A halál ötven óráját, a Ryan közlegény megmentését, és biztos vagyok benne, hogy kevés olyan lövész ember létezik a világon, aki nemet mondana arra, hogy kipróbálhasson egyet a fent említett filmekben megjelenő lőfegyverekből.

Egy kedves lövésztársnak köszönhetően ilyen szerencse köszöntött rám: egy eredeti második világháború idején készült, de öntöltő üzemmódú sportfegyverré alakított Thompson M1A1 géppisztollyal volt szerencsém közelebb ismeretséget kötni.

Thompson és a Tommy Gun

Thompson és a Tommy Gun

John T. Thompson tudta, hogy a katonának mire van szüksége. Maga is nyugdíjas tiszt volt, amikor az első világháborúban harcoló amerikai katonák részére tervezett egy olyan olyan sorozatlövő fegyvert, mely jóval rövidebb volt a gyalogsági puskáknál, lőszere megfelelő megállító erővel bírt és alkalmas volt sorozatlövésre is. Már az első Thompson géppisztolyok is a .45 ACP lőszert tüzelték, melyek John Moses Browning fejlesztett ki öntöltő pisztolyai számára, de ezek a korai modellek még a Blish-féle késleltetett nyitott tömegzárral rendelkeztek. A késleltető megakadályozta, hogy a zár azelőtt kinyíljon, mielőtt a nyomás a kritikus érték alá csökkent. A fegyver későn érkezett ahhoz, hogy a háborúban részt vegyen. Thompson 1919-ben alapította meg saját cégét Auto Ordnance Coorporation név alatt, s berendezkedett a tömeggyártásra.

A fegyver igen drága volt – 209 dollárba került alapváltozata, vagyis éppen fele volt egy Ford T-Model árának – így az eladható mennyiség igen korlátozott volt a két háború közti időszakban. A Thompson géppisztoly azonban így is megtalálta útját mind a gengszterekhez, mind a törvény és rend őreihez. Sok névvel illeték, mint a például a „chichagoi írógép” vagy „Tommy gun” vagy „lövészárok seprű”.

1928 M Thompson - precíz, de drága

1928 M Thompson – precíz, de drága

A második világháború kitörése hatványozta a hadsereg géppisztollyal kapcsolatos mennyiségi igényeit. Az egyetlen kiforrott dizájn a Thompson volt, de ahhoz, hogy valódi, igénytelen hadifegyverré tudjon válni az M1928A1 géppisztoly, számos módosításra volt szükség. Először is a késleltetett tömegzárat egyszerű tömegzárra cserélték, s a kései modelleket az ütőszeg is fix lett. A tűzgyorsaságot e fegyverek – M1 és M1A1 típusok – esetében 600 lövés per percre csökkentettét. Elhagyták a kompenzátort, a csövön kialakított hűtőbordákat, s a felületkezelés is az igényes kékítés helyett parkerizált felületre váltott. A szennyeződésre kényes 50 lőszeres csigatárat is egyszerűbbre cserélték: míg az 1928 modellek még mind csigatárral, mind szekrénytárral üzemelni tudtak, addig az egyszerűsített háborús modellek csak a 20 vagy 30 lőszer kapacitású kétsoros szekrénytárakat tudták már fogadni. A háborús modellek ára így 45 dollárra volt csökkenthető.

A zárszerkezet

A fegyver szabad tömegzáras és nyitott zárpozícióból tüzel, vagyis a zár alaphelyzete hátul van. Ez azért is praktikus volt, mert ha cső már túlhevült, akkor sem állt fent a veszélye a csőre töltés előtti lőszerelműködésnek, hisz a lőszer alaphelyzetben nem töltényűrben, hanem a tárban helyezkedik el, s csak az elsütőbillentyű elhúzása után löki a zár a töltényűrbe.

A kezelőszervek

A kezelőszervek a fegyver tömegközéppontjában helyezkednek el.

A kezelőszervek a fegyver tömegközéppontjában helyezkednek el.

A fegyver nehéz, üres tömege 4,7 kg, ami a géppisztoly kategóriában kifejezetten soknak számít, ellenben a nagy tömeg és a lomha 45 ACP lőszer nagyon jó kontrollálhatóságot eredményez: a kényelmes, jó fogású fegyvert könnyű célon tartani még gyors tüzelés közben is. A kezelőszervek a fegyver bal oldalán helyezkednek el: a biztosító kar, a tűzváltó kapcsoló és a tárkioldó gomb. Ez pont a fegyver tömegközéppontja, így a fegyver tartható és kezelhető akár egy kézzel is, bár itt jegyzem meg, hogy igen nagy kézzel kell ahhoz rendelkezni, hogy a jobb kéz hüvelykujja elérje a tűzváltó gombot. A fegyver egyes lövés és sorozatlövés leadására alkalmas, bár ez utóbbi ezen a fegyveren értelemszerűen nem működik, mivel öntöltő rendszerűre lett alakítva a polgári kompatibilitás jegyében. A zárfelhúzó kar a fegyver jobb oldalán kapott helyet. A korábbi modelleken ez az alkatrész a tok tetején volt.

Az irányzékok

Az irányzékok egyszerűek, int a faék. Hátul egy Lyman által gyártott, nem állítható résirányzék van a tokra hegesztve, elöl pedig egy egyszerű szintén nem állítható célgömb található. Egyik sem atomfizika, a fegyver mégis azonnal középre lőtt MFS lőszerrel, s nem volt gond a lőlap eltalálása még 100 méterről sem. Hiába, ezt a fegyvert nem „precízkedésre” találták ki, hanem arra, hogy az irányzék villámgyorsan legyen rendezhető.

A lőszer

A 45 Acp lőszer lomha lőszer. Ma is igen kedvelt önvédelmi töltény nagy tömegű lövedékkel, jól kontrollálható visszarúgással, kis kezdősebbésséggel… és persze komoly megállítóerővel. A 230 graines FMJ lövedék 260-280 m/s-mal hagyja el a csövet, ami nem éppen gyorsvonat a korabeli pisztolylőszerekhez – pl.: 9mm Luger, 7,62 Tokarev – képest.

Katonák

Okinawa

Okinawa

A Thompson nem az átlag katona fegyvere volt. Altisztek, szakaszvezetők, járművek legénysége, ejtőernyősök, tengerészgyalogosok és egyéb különleges rendeltetésű katonák használták. Az amerikai szakasz tűzerejét alapvetően a BAR golyószóróval támogatott, M1 Garand öntöltő puskákkal felszerelt gyalogos katonák adták.

Ítélet

Nagyon kényelmesen, pontosan lőhető az M1A1! Szinte nincs a fegyvernek visszarúgása, köszönhetően a fegyver tekintélyes tömegének, valamint a zár nagy tömegének és hosszú útjának. A fegyver igen pontosnak bizonyult az MFS lőszerrel, a legjobb 50 m-es szóráskép (lásd a fotót) 9-esen belül maradt szabad kézből.

Az M1A1 géppisztoly tekintélyes tömege ellenére kora kiváló fegyvere volt. Gyártása egyszerű, olcsó, kezelése igénytelen, megállta helyét az összes hadszíntéren, függetlenül attól, hogy mennyire mostoha környezeti viszonyok közt szolgált a katona.

A háború alatt összes 1,7 millió darab készült, melyből 1,4 millió volt az egyszerűsített M1 és M1A1 modell. A második világháború után végigharcolta az összes jelentős konfliktust a 70-es évek végéig, de még ma is látható néha egy-egy helyiérdekű polgárháborúból sugárzott tudósításban. A .45 ACP lőszer megállítóerejéhez kétség sem férhet azon harcászati távolságok tekintetében, melyek a géppisztoly számára érdekesek. Általános fegyverré azonban a lomha lőszer miatt nem válhatott, a köztes lőszert tüzelő karabélyok kiszorították a szolgálatból. Mindezek ellenére a Thompson M1A1 géppisztoly a második világháború egyik leghatékonyabb gyalogsági kézifegyvere véleményem szerint.

Köszönöm WM lövésztársamnak, hogy lehetővé tette a fegyver tesztjét!

 

Németh Balázs

 

4 hozzászólás érkezett

  1. Bogas

    “szennyeződésre kényes 50 lőszeres dobtárat”

    Nem inkább csigatár volt az?

  2. Bogas

    “Még egy helyen van szükség fedélnyitogatásra, mégpedig a legendás csigatárnál, amit mifelénk tévesen dobtárnak neveznek még mindig.”

    Ezt még Gvass mester írta, ez rémlett. De mivel nálam mind Te, mind Gvass jobban ért hozzá, már el is hallgattam :)

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.