A Rogers & Spencer elöltöltő revolver – videóval

rogers and spencer025

A revolverek története összefonódott az amerikai polgárháború, és közvetlen előzményei történetével. Az 1840-es évektől megjelenő Colt forgópisztolyok, majd az 1858-as Colt szabadalom után megjelent Remingtonok, Spiller & Burr, Whitney, Le Mat, Cofer revolverek, vagy éppen a Coltok déli változatai (Griswold and Gurnison, Leech & Rigdon, Dance & Brothers) hamar megtalálták az utat a civil világ felé is, az 1870-es évek elejéig szinte nem is létezett más alternatíva önvédelemre hatékony eszközt választani, mint egy megbízható csappantyús hatlövetűt.

A polgárháború megnövekedett fegyverigénye és Colt forgópisztolyra szóló szabadalmának lejárta számos új gyártót csábított a meggazdagodás reményével. A gyártók nagy százaléka azonban szinte semmilyen technikai újítást nem adott hozzá az eredeti Colt dizájnhoz, jelentős előrelépést csak a Remington cég tudott hozni a teljes keret alkalmazásával, melynek köszönhetően jóval szilárdabb, megbízhatóbb szerkezettel rendelkezett fegyverük, mint a felül nyitott kerettel, ékkel rögzített külön álló csővel szerelt Colt. A New Model Army azonban alul maradt a Coltokhoz képest a hadi felhasználhatóság terén, mivel a vékony dobtengely jóval hamarabb koszolódott el, mint a vastag, bordázott Colt-féle tengely.

A fegyver története

A Rogers & Spencer céget 1837-ben alapította a New York állambeli Utica-ban Amos Rogers és Julius Spencer. Az új vállalkozás ekkoriban még szinte csak a környékbeli farmerek fegyvereinek javításával foglalkozott, s csak a háború kitörésének köszönhetően kezdtek el komolyabban foglakozni szolgálati revolverek tervezésével. Első modelljeik megvásárolt szabadalom alapján készültek. 1859-ben megvették a C.S. Pettengill revolver szabadalmát és felszerszámozták kis műhelyüket a sorozatgyártásra, gazdag állami megrendelések reményében. Valójában sem Rogers, sem Spencer nem volt képzett fegyvermester, ezért felvettek cégükhöz egy avatott szakembert, Courtney Schencket. Maga a revolver igen furcsa kacsának tűnik a kor revolverei között. A fegyver rejtett kakassal, és DA sütést lehetővé tevő önflhúzó szerkezettel rendelkezett, vagyis az elsütőbillentyű elhúzásának köszönhetően fordult a dob, valamint feszült meg a kakas. A Pettengill revolvert akarták úgy átalakítani, hogy az megfeleljen a hadsereg igényeinek, de az eredeti modellek .31″ és .34″ űrméretűek voltak, ami teljesen alkalmatlanná tette őket hadi használatra, és a megbízhatóságuk sem elégítette ki az Owen-Hot -féle fegyverzeti bizottság igényeit. Ez a döntés katasztrófát jelentett a cégnek, mivel a gyár felszerszámozása már megtörtént banki hitelekből, így nem volt más lehetőségük, mint a meglévő modell átalakítása hagyományosabb szerkezetté, mely megfelelhetett a hivatal igényeinek.

freeman patent

E célra ismételten egy megvásárolható szabadalmat kerestek, melyet Austin T. Freeman teljes keretes, SA sütésű revolverében találtak meg. A Freeman-féle revolvereket C. B. Hoard Watertown, New York-i fegyvergyárában készítették 1861-től, de a szabadalom alapján készült fegyverekből mindössze pár száz készült el, s .44-es kalibere ellenére sem sikerült azt eladni a hadsereg számára.

pettengill-patent

Schenck a Pettengill és Freeman szabadablamak alapján készítette el a Rogers & Spencer cég saját név alatt forgalmazni tervezett revolverét, melyet 1864 őszén mutattak be az Owen-Holt bizottságnak, s a tesztek maximális sikerrel zárultak: minden tekintetben megfelelően bizonyult a forgópisztoly hadi használatra. A gondot mindössze az okozta, hogy a hadsereg raktárai ekkorra tele voltak Colt és Remington revolvereivel, így mindösszesen egy 5000 darabra szóló szerződést sikerült kisajtolni a hadseregből, darabonként 12 dolláros áron. A hadi szállítás mellett kb. 800 darabot civil piacon is értékesítettek, e példányok igen nagy megbecsülésre tettek szert a vadnyugaton is, pontosságuknak, erejüknek, megbízhatóságuknak köszönhetően.

cs pettengill

A cég a hadseregnek szánt mennyiséget legyártotta 1865 szeptemberéig, de a polgárháború lezárulása után a készletek már csak a hadianyag raktárakban végezhették, nem az egységeknél. A teljes mennyiség mintegy 35 évet állt a raktárakban, mikor is ócskavasként eladták 1901-ben a Francis Bannermann and Son cégnek, aki nagy haszonnal továbbadta egy részét olyan fejletlen országokba, ahol elöltöltő fegyvert még értékesíteni lehetett.

Eredeti Rogers & Spencer revolvert találni meglehetősen nehéz és költséges feladat, de a megmaradt példányok általában nagyon jó állapotúak, köszönhetően a 35 év pihenőnek és a katonai szolgálat kimaradásának.

A Rogers & Spencer későn érkezett, hogy kihasíthassa a maga szeletét az Egyesült Államok történetéből, de technikai oldalról annál fontosabb darab, hisz a szolgálati elöltöltő revolverek fejlődésének csúcspontját jelenti, pillanatnyi látleleted arról, hogy mi volt az elvárás a polgárháború vége felé egy katonai pályára tervezett fegyvertől.

rogers and spencer008

Szétszerelés, tisztítás

A tisztításhoz általában bőven elég kiszedi fegyver dobját és töltőkarját, ami igen egyszerűen történik: a kar rögzítőcsavarját félfordulattal el kell fordítani, és a töltőkar a tolórúddal együtt előrefelé kicsúszik perselyéből. Kissé húzzuk hátra a kakast, és a dob már ki is billenthető oldalra. A csavar állását eleinte kicsit nehéz megtalálni, de ha egyszer ráéreztünk a pozícióra könnyen megy, nem véletlen, hogy a Ruger is ezt a megoldást alkalmazza az Old Army revolvereken. Évente két-három alkalommal érdemes az elsütőszerkezetet is szétszedni, ami viszont messze nem ilyen egyszerű feladat. Először is szedjük le a markolathéjakat, és feszítsük teljes állásba a kakast. Helyezzünk egy fadarabot a laprugó fölé, majd engedjük vissza a kakast, hogy a rugó a teljes állásban maradjon, a kakas pedig fesztelenítve legyen. Engedjük ki a sátorvas előtt és mögött lévő csavart, úgy, hogy közben az egész keretet kissé összenyomjuk, hogy a csavarokon se legyen feszültség. Vigyázva, hogy a rugó kiékelése a helyén maradjon, a helyén maradt harmadik csavar tengelyén fordítsuk le a sátorvasat. Így kiszedhetjük az elsütő billentyűt, visszafeszítő rugót és diót. Az alkatrészekről elmondható, hogy a felületek messze nem annyira igényesen vannak finishelve, mint a külső alkatrészek. Sok helyen sorjásak, polírozásra szorulnak. A mechanika azonban ennek ellenére is finoman pontosan működik, úgyhogy ez a kis csinosítás akár házi körülmények közt is megoldható.

Eredetik, replikák

Az eredetik igen borsos áron érhetőek sajnos csak el, mivel a sportlövészek felverik az antik darabok árát, hiszen a nemzetközi versenyeken a Remington és a Rogers & Spencerek mellett nincs más fegyver, mely labdába rúghat. Az eredeti fegyverek huzagolását a 0,454”-es gömblövedék nagyszerűen kitölti. A huzagolás 1:26” körüli, és a fegyver szereti a 15gr 3Fg Swiss + 24 grain búzadara töltetet. A Pedersoli cső huzagolása ennél gyorsabb, 1:18”-es, és átmérőben is kicsit eltér. E fegyverhez a legjobban a 0,457”-es golyó, valamint a 18 grain 3Fg töltet és 21 grain gríz illik. Az alapváltozatú csővel rendelkező Euroarms replika szintén a 18 grain lőport kedveli, bár ennek csőátmérője, és huzagemelkedése megegyezik az eredetivel.

Alapvetően mindhárom fegyver igen pontosnak bizonyult, bár az eredeti egyik kamrája valószínűleg sérült, eldobja a lövéseket. A legjobb szórást a Pedersoli változat produkálta, de az Euroarms is meglepően jól szerepelt.

Sajnos jelenleg az egyetlen replika változat, mely vásárolható a Feinwerkbau másolat, mely ára igen borsos. Az Euroarms darabok még használtan itt-ott előbukkannak, de jellemzően a tulajdonosok igencsak ragaszkodnak hozzájuk, jelezve, hogy azok is megbízható, és jó minőségű replikák.

Németh Balázs

4 hozzászólás érkezett

  1. Na, kezd végre olyan “régikapszlis” érzésem lenni: a főoldalon egyből két kedvencem képe van (Sharps és Rogers), jónak ígérkező írásokat rejtve, nem pedig agyonlőtt, abnormálisan kitekert nyakú erdőnép tagjairól készült brutális képek fogadnak.
    Az ember azt hinné elolvasott már mindent a R&S-ről, de mégis úgy olvasom mintha ez lenne az első, szóval nem baj ha időről-időre előkerülnek a “lerágott csontnak” hitt dolgok . Egyrészt tök jó érzés, hogy a valamikor tőletek vásárolt EA R&S, garantáltan 1000 lövés felett még mindig kifogástalanul működve és kinézve, ma már majdhogynem történelminek számít, másrészt mindig lesznek új arcok akiknek újdonság lesz. (ne felejtsük el, Jenő kollégám autó-motor gyűjteményének számai 25 éve a téli-nyárigumik fontosságának rejtelmeiről szólnak, egy két autóteszt és egypár elérhetetlen luxusautó cikkel kiszínezve, mégis minden évben van aki megcsúszik :-) ) .
    Lenne egy kicsit fárasztó kérdésem is a cikk alapján, kiszínezve egy egyismeretlenes egyenlettel, de ahogy mondani szokás, sza..ba nyúlok de gombát találok alapon: Szóval a cikkben a Feinwerkbau modell ára “borsos”-nak van írva. Nos fogalmam sincs mennyibe kerülhet, de úgy gondolom azért csak ki tudnám fizetni. Namármost egy eredeti darabét is “borsos”-nak írjátok, tehát mintegy axiómaként megállapítom: borsos=borsos. Innen megállapítható, hogy egy eredeti 1865 R&S ugyanannyiba kerül mint egy most gyártott Feinwerkbau. Ebből következik a kérdés: a borsos = mennyivel? Valamint, tudtok-e szerezni eredetit, az egyenletben szereplő borsos áron? :-)

    • Kapszli

      Egy eredeti 2500-3000 euro ár között mozog, ha lőhető állapotban van, a FWB változat használtan 1300-1500 euro körül mozog.

    • Köszi az infokat. Ahogy számolom az FWB ára kb. a lassan feltörésre kerülő “leszoktam a cigiről” perselyem tartalma lenne :-), Ha a “matekozásom” helytálló lenne, egy eredetiért azonnal földhöz vágnám, nem várnám meg az újévet :-)

  2. Szia! Lényegében mi is csak ugyanazt tudnánk csinálni, mint bárki más – napokig/hetekig bújjuk a netet, amíg fel-fel bukkannak megvehető darabok. Ilyen különleges darabokra jellemzően nincsenek bejáratott beszállítók. Üdv, András

Szólj hozzá te is!

A hozzászólás írásához be kell jelentkezni.