A Pedersoli LePage pisztoly nem csak visszafogott eleganciájának köszönhetően tartozik a legkedvesebb elöltöltő fegyvereim közé. Ez a finom vonalvezetésű, klasszikus és egyben veszettül pontos csappantyús pisztoly replika elsődlegesen bűnös abban, hogy a feketelőporos fegyverekkel történő versenyszerű sportlövészet életem részévé vált.

Kilencven kör felett életemben először egy Kentucky pisztollyal lőttem. Nem a legideálisabb céllövő fegyver volt, de hát akkor azt engedhettem meg magamnak, és mi tagadás, szerettem is a kényelmetlen fogású pisztolyt. Persze ahogyan kezembe kaparintottam egy régi Frankonia katalógust tudtam, hogy a Pedersoli LePage pisztoly az, amire vágyom. Sonkoly Pista barátom – aki akkoriban Hollandiában élt – meghallotta fohászomat és sikerült segítségével egy használt darabot beszerezni külföldről. Nagy volt az öröm, amikor megérkezett! A csoda kis 36-os kaliberű szerkezet úgy működött, mint a svájci óra! Együtt érkezett egy .350”-es gömböntőformával, így semmi másra nem volt szükség a lövészethez.

A LePage pisztolyt a Pedersoli cég párbajpisztoly replikának hirdeti, de ez véleményem szerint nem teljesen helytálló. Huzagolt csövű, precíz irányzékokkal és gyorsítós szerkezettel szerelt pisztolyt csak igen ritkán használtak párbajok során. A legsúlyosabb sértés kellett ahhoz, hogy a párbajbírság ilyen fegyverek használatát engedélyezze a feleknek. A LePage-t sokkal inkább látom én korabeli céllövőpisztolynak.

Akkoriban már itthon is elérhető volt a Swiss lőpor, nem csak a Vesuvit, így egyből az igényes matériával kezdtem etetni a szép fényes felületű pisztolyt. A LePage működtetése igen költséghatékonynak bizonyult, hiszen csak 11 grain lőporra volt szükség a pontos lövéshez, s a .350-es ólomgolyó sem nehézsúlyú világbajnok, így jó adagot ad ki egyetlen kilogramm ólom.

A LePage alapváltozata egyébként fémszínű alkatrészekkel érkezik, de azért nem kell túlzottan tartani a rozsdától, hiszen minden felület krómozva van. Az elsütőszerkezet francia gyorsítós, s meglehetősen finoman állítható az elsütőbillentyű mögött látható csavarral. A nézőke magasságban, a célgömb pedig oldalirányban állítható, így a fegyver beállítása sem nehéz. A markolat olajozott dió, elegáns és egyben biztos fogást nyújtó bordázással.

A fegyver töltése igen egyszerű: a kakas félállásba helyezése után hosszú tölcséren keresztül a csőfarba töltjük a lőport, majd rá 15 grain búzadarát mérünk. A búzadara előnyösen hat a gáznyomás egységesítése terén, ugyanis amolyan pufferként működik: nem engedi hogy töltéskor összenyomjuk a töltetet, vagy összetörjük a lőporszemcséket. Ezen felül még a tapaszt is védi kiszakadás ellen. Az általam használt tapaszvastagság 0,38 mm, ami elég vastagnak mondható, de a szoros illeszkedés előfeltétele a pontos lövésnek. Itt jegyzem meg, hogy van olyan lövésztárs, aki 8 grain lőporral eteti pisztolyát, ami értelemszerűen tovább növeli a fegyver költséghatékonyságát.

A LePage csomagjába a gyár egy acél töltővesszőt tesz, mely rendelkezik csőkoronavédővel is. Bár ennek használata a védővel teljesen biztonságos, én mégis inkább a magam által készített réz töltővesszőt szoktam használni. Ezzel sehogy sem tudom megsérteni sem a huzagolást, sem a csőkoronát.

A Pedersoli LePage indított el nemzetközi versenyzés útján. Azt hiszem én lepődtem meg legjobban, mikor a fegyvert még alig járattam be és mégis 95 kört sikerült lőni vele egy ERVA lőtéren rendezett versenyen. Olyannyira összeszoktunk aztán, hogy 2006-ban sikerült beállítani vele az azóta is érvényes 97 körös országos csúcsot.

A LePage olcsó versenypisztoly. Gondoljunk csak bele, hogy bármilyen más lövészsportban mennyit kellene arra elkölteni, hogy olyan fegyvert vásároljunk, mellyel akár a VB-t is meg lehet nyerni. A fegyver ára jelenleg 220000 Ft körül van újonnan, használtan már 150-160.000 Ft körül elérhető, bár az is igaz, hogy ritkán jelenik meg a használt piacon, mivel a tulajdonosok érthető okból igencsak ragaszkodnak a szép, elegáns francia pisztolyhoz.

Németh Balázs