A MEFLSZ észrevételei a fegyvertörvény módosításhoz

2017. február 22.

law book and gavel

Tisztelt Fegyvertartók!

A Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége a mai napon a következő észrevételeket küldte a Belügyminisztériumnak a módosuló fegyvertörvény tervezetével kapcsolatosan.

Üdvözlettel:

Németh Balázs

elnök

 

Tisztelt Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit helyettes államtitkár asszony!

Először is engedje meg, hogy megköszönjük a lehetőséget, hogy véleményezhetjük a 2004. évi XXIV: törvény (fegyvertörvény) módosításával kapcsolatos tervezetet. Alapvetésként szövetségünk egyéb érintett szervezetekkel egyeztetve azon a véleményen van, hogy a jogszabálytervezet a közzétett formában nem bevezethető, megoldhatatlan helyzetet teremtene mind a jogalkalmazók, mind az engedélyesek számára. A módosítást alapvetően időszerűnek sem tartjuk, hiszen az EU direktíva végeleges szövege nem ismert. A módosítást ugyanakkor ellentétesnek tartjuk a kormány azon szándékával, mely a polgárok honvédelmi képességeit hivatott fejleszteni a sportlövészet és honvédelmi nevelés segítségével.

Véleményezés a BM/3460/2017. számú

“az egyes belügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú, valamint más okból szükséges módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetéhez, amely dokumentum 1. mellékletében foglalt törvénytervezet 9. alcíme és 1. melléklete a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítására tesz javaslatot:

  1. Jelenleg nincs aktualitása a fegyvertörvény jogharmonizációs célú módosításának. A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításának tervezete még nem került elfogadásra, csak egy bizottsági kompromisszumos tervezet (IMCO) létezik. Mivel ez még több fórumon és minden részletében változhat (Bizottság, Tanács, EP plenáris ülés), a végleges szöveg részleteinek és a hatályba lépés idejének pontos ismerete nélkül a megelőző jogalkotás és alkalmazás véleményünk szerint szükségtelenül terheli az államapparátust, és kifejezetten kontraproduktív.
  2. Az egyeztetésre átküldött tervezet nem konform a jelenleg ismerhető EP IMCO bizottsági szövegváltozattal sem, sőt több ponton kifejezetten ellentétes vele. Amennyiben ez a joganyag elfogadásra kerül, úgy alappal támadható jogilag, hiszen még uniós alapjogot is sért.
  3. A tervezet – túlmutatva még a 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításának tervezetének szigorán is – kifejezetten és teljesen betiltja (az “A”, TILTOTT kategóriába besorolással) a nem peremgyújtású lőszert tüzelő félautomata pisztolyok túlnyomó többségét. Tehát az engedéllyel tartott önvédelmi, vagyonvédelmi és sportcélú maroklőfegyverek minimum 80%-át el kell majd kobozni. Ez érinti a nemzeti parkok természetvédelmi őreinek, az állami erdőgazdaságok és egyéb vadgazdálkodási egységek hivatásos vadászainak félautomata szolgálati pisztolyait is, amelyek kényszerű lecserélése tetemes összeggel terheli majd meg ezen ágazatok szereplőit. E fegyverek betiltása továbbá teljesen elértékteleníti és forgalomképtelenné teszi e fegyverek ismétlő rendszerű rövid lőfegyverekhez (revolverek) nem használható tartozékait (cseretár, tok, szereléksínre szerelhető kiegészítők) is.

Tervezett rendelkezések:

  1. melléklet a 2017. évi … törvényhez

„1. melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez

Tűzfegyverek és lőszerek

„A” kategória

“5. A központi gyújtású félautomata tűzfegyver, ha az

  1. a) olyan rövid lőfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 21 lőszer kilövésére, feltéve, hogy a töltőberendezés kapacitása meghaladja a 20 lőszert vagy ahhoz egy levehető, 20 lőszert meghaladó kapacitással rendelkező töltőberendezés csatlakoztatható, vagy”

Ezen rendelkezés hibás megszövegezése okán gyakorlatilag minden jelenleg újonnan vagy használtan forgalomban levő öntöltő pisztolyt betiltani és elkobozni rendel, mert lényegében mindegyikhez gyártanak vagy gyártottak 20 darabnál nagyobb kapacitású tárat. A rendelkezés jogbizonytalanságot is okoz, hiszen az engedélyesnek nincs módja biztosan tudni, hogy fegyveréhez akár ezelőtt 20-50-70 évvel valaki, valahol nem gyártott-e nagyobb kapacitású tárat. Olyan központi nyilvántartással pedig semmilyen állami szerv nem rendelkezik, amiből egyértelműen kiderülne, hogy egy bizonyos öntöltő pisztolyhoz készült-e valaha bárhol 20 darabnál nagyobb kapacitású tár. Ez tisztán szakértői/hadtörténészi kérdés. A rendelkezés változatlan formában történő hatályosulása komplett fegyvermárkák (pl.: Sig Sauer, Glock stb.) eltűnését jelenti Magyarországon.

Az eredeti (jelenlegi) EU-tervezet alapján azonban ezt semmi nem követeli meg. Az EU-tervezet (bár véleményünk szerint szintén túlzó, illogikus és értelmetlen) szövege csak a 20-nál nagyobb kapacitású tárak behelyezését tilalmazza az öntöltő pisztolyokba:

Category A8

“(a) short firearms which allow the firing of more than 21 rounds without reloading, if a loading device with a capacity exceeding 20 rounds is part of the firearm or a detachable loading device with a capacity exceeding 20 rounds is inserted into it;”

 „rövid tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 21-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben a tűzfegyvernek részét képezi vagy abba be van illesztve egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet vagy egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet;”

 

  1. A BM tervezete – ellentétben a még az EU-direktíva tervezetével is – kifejezetten és teljesen betiltja (az “A”, TILTOTT kategóriába besorolással) majdnem az ÖSSZES nem peremgyújtású lőszeres öntöltő puskát. Tehát az engedéllyel tartott sportcélú hosszú félautomata hosszú lőfegyverek minimum 50%-át és a vadászok által tulajdonolt félautomata sörétes puskák jelentős részét el kell majd kobozni.

Rendelkezések:

  1. melléklet a 2017. évi … törvényhez

„1. melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez

Tűzfegyverek és lőszerek

„A” kategória

“5. A központi gyújtású félautomata tűzfegyver, ha az

  1. b) olyan hosszú lőfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 11 lőszer kilövésére, feltéve, hogy a töltőberendezés kapacitása meghaladja a 10 lőszert vagy ahhoz egy levehető, 10 lőszert meghaladó kapacitással rendelkező töltőberendezés csatlakoztatható.”

Ezen rendelkezés hibás megszövegezése okán gyakorlatilag MINDEN jelenleg újonnan vagy használtan forgalomban levő öntöltő puskát betiltani és elkobozni rendel, mert lényegében mindegyikhez gyártanak vagy gyártottak 10 darabnál nagyobb kapacitású tárat. A rendelkezés jogbizonytalanságot is okoz, hiszen az engedélyesnek nincs módja biztosan tudni, hogy fegyveréhez akár ezelőtt 20-50-70 évvel valaki, valahol nem gyártott-e nagyobb kapacitású tárat. Olyan központi nyilvántartással pedig semmilyen állami szerv nem rendelkezik, amiből egyértelműen kiderülne, hogy egy bizonyos öntöltő puskához készült-e valaha bárhol 10 darabnál nagyobb kapacitású tár. Ez tisztán szakértői/hadtörténészi kérdés.

Az eredeti (jelenlegi) EU-tervezet alapján azonban ezt SEMMI nem követeli meg! Az EU-tervezet (szintén illogikus és értelmetlen) eredeti szövege csak a 10-nál nagyobb kapacitású tárak behelyezését tilalmazza:

Category A8

“(b) long firearms which allow the firing of more than 11 rounds without reloading, if a loading device with a capacity exceeding 10 rounds is part of the firearm or a detachable loading device with a capacity exceeding 10 rounds is inserted into it;“

 „hosszú tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 11-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben a tűzfegyvernek részét képezi egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet vagy abba be van illesztve egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet.”

 

A 3. és a 4. ponttal kapcsolatban nyomatékosítani kívánjuk, hogy a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításának tervezete nem csak hogy nem rendeli el, hanem kifejezetten tiltja a fegyvereknek pusztán a nagy kapacitású tár behelyezhetősége alapján történő kategorizációját:

„The mere possibility of fitting a loading device with the capacity over 10 rounds for long firearms and 20 rounds for short firearms does not determine the categorization of the firearm” „Egy hosszú tűzfegyver 10 tölténynél, egy rövid tűzfegyver 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezettel való felszerelésének lehetősége önmagában még nem határozza meg a tűzfegyver valamely kategóriába való besorolását.”

 

  1. Az alábbi rendelkezés a lőfegyver-kereskedő vállára nyomozó/hírszerző hatósági ismereteket, lehetőségeket feltételező szabályokat vezetne be. Ez nem a fegyverkereskedő feladata/kompetenciája, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatalé:

 

“48. §

 

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

 

„13/A. § (1) A lőfegyver-kereskedő – a vevő, illetve a megrendelő adatainak a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételét követően – köteles megtagadni a lőfegyver, a lőszer, a lőszerelem eladását, cseréjét, illetve bérbeadását, ha megalapozottan feltehető, hogy az eszközt bűncselekmény elkövetésére használnák.

(2) Az ügylet teljesítésének (1) bekezdés szerinti megtagadásáról – a 12. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően nyilvántartásba vett adatok, valamint az esettel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi lényeges információ egyidejű átadása mellett – a lőfegyver-kereskedő haladéktalanul tájékoztatni köteles a lőfegyverek központi nyilvántartását vezető hatóságot.”

 

Ráadásul amennyiben valamely lőfegyver-kereskedő megtagadná a lőfegyver eladását, mert olyan információk birtokában van, amelyek alapján megalapozottan volna feltehető, hogy az eszközt bűncselekmény elkövetésére használnák, úgy a vevőnek pusztán annyi volna a dolga, hogy egy másik lőfegyver-kereskedőnél veszi meg a fegyvert.

 

  1. Szövegpontosító jellegű módosítási javaslatunk, hogy az alábbi szövegrészben a “tus” helyett “tusa”, esetleg „válltámasz” szerepeljen:

 

A-kategória

“6. Azon félautomata hosszú lőfegyver, amelynek hossza – teleszkópos tus vagy szerszámok nélkül eltávolítható tus segítségével, illetve összehajtás útján – a működőképesség megtartása mellett 60 cm alá csökkenthető.”

A tervezet által az „A” kategóriába sorolni kívánt eszközökkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4.§ (1) bekezdés a) pontja ugyan megengedő abban a tekintetben, hogy jogszabály eltérően is rendelkezhet az „A” kategóriába sorolt eszközök tartása kapcsán, azonban nem látunk garanciát arra vonatkozóan, hogy a Jogalkotónak szándékában állna kormányrendeleti szinten világos szabályrendszert kidolgozni egyes „A” kategóriába sorolt eszközök megszerezhetőségére vonatkozóan, holott erre az irányelv módosításának tervezete kifejezetten lehetőséget adna:

 

„Member States should, however, have the possibility to authorise the acquisition and the possession of prohibited firearms when necessary for educational, cultural, including film and theatre, research or historical purposes. Authorised persons could include, interalia, armourers, proof houses, manufacturers, certified experts, forensic scientists and, in certain cases, those involved in film or television recordings. Member States should also be allowed to authorise individuals to acquire and possess otherwise prohibited firearms and essential components thereof for national defence, such as in the context of voluntary military training provided” „A tagállamok számára biztosítani kell azonban a lehetőséget arra, hogy engedélyezzék az A kategóriába sorolt tűzfegyverek,  alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását abban az esetben, ha az oktatási, kulturális – többek között film- vagy színházművészeti –, kutatási vagy történelmi célokból szükséges. A fenti személyek körébe tartozhatnak többek között a fegyverkészítők, próbajel-felügyeleti hatóságok, gyártók, tanúsított szakértők, igazságügyi tudományos szakértők és bizonyos esetekben film- vagy televíziós tartalom gyártással foglalkozó személyek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy egyének számára engedélyezzék az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer beszerzését nemzeti védelmi célokra, például a nemzeti jog alapján tartott önkéntes katonai kiképzések összefüggésében.”
„Member States may authorise target shooters to acquire and possess semi-automatic firearms classified in categories A.6 and A.7 of Annex I, subject to the following conditions:” „A tagállamok céllövészek számára engedélyezhetik, hogy az I. melléklet A kategóriájának 6. és 7. pontjába sorolt félautomata tűzfegyvereket szerezzenek meg és tartsanak az alábbi feltételek mellett:”
“b) provision of proof that the target shooter is actively practising for or participating in shooting competitions recognised by an official shooting sport organisation of that Member State or by an internationally established and officially recognised shooting sport federation; and” „bizonyíték szolgáltatása arról, hogy a céllövész az adott tagállam valamely hivatalos sportlövő szervezete vagy valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség aktív gyakorló tagja vagy ezek elismert lövészeti versenyeken vesz részt; valamint”
„the target shooter is a member of a shooting club and, has been regularly practising target shooting in it for at least twelve months, and” „a céllövész valamely lövészeti klub tagja és annak keretében legalább 12 hónapja rendszeresen gyakorolja a céllövészetet, és”
“the firearm fulfils the specifications required for a shooting discipline recognised by an internationally established and officially recognised shooting sport federation.” „a tűzfegyver kielégíti valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség által elismert valamely lövészeti szakág gyakorlásához előírt jellemzőket;”

 

  1. Tervezet 49. §

„A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) Az egyes belügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú, valamint más okból szükséges módosításáról szóló 2017. évi … törvény (a továbbiakban: 2. Módtv.) hatálybalépését megelőzően jogszerűen tartott azon eszközt, amelynek tartása a 2. Módtv. hatálybalépését követően jogszabályban foglalt előírás alapján nem engedélyezhető,

  1. a) a tartására jogosító hatósági engedélyben megjelölt jogosult – az engedély meglétét igazoló hatósági igazolvánnyal együtt – köteles 2019. január 1-ig átadni az engedélyt kiadó hatóságnak, vagy”

A tervezet – számunkra nehezen értelmezhető módon – elrendeli a tiltottá váló fegyverfajtákra vonatkozó tartási engedély beszolgáltatását is, érthetetlen okból nem számolva azzal, hogy a tartási engedélyekben nem feltétlenül csak a betiltásra kerülő fegyverek vannak bejegyezve, hanem olyanok is, melyek tartására a jogosultság nem szűnik meg.

  1. Tervezet 49. §

„(3) A jogszerűen birtokolt eszköz (1) vagy (2) bekezdés szerinti érintettségének kérdésében a hatástalanított lőfegyver hatástalanítását tanúsító szervezettől – 2019. január 1-ig – térítésmentes szakvélemény kérhető.”

A hatástalanítást tanúsító szervezet a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft., amely 100%-os állami tulajdonban van. Nem költségvetési forrásból gazdálkodik. A Társaságnak bevételeiből kellene biztosítania a költségei fedezetét, ezért nem elvárható, hogy térítésmentesen végezzék el a szakvélemények kiadását.

  1. A Tervezet 50. §-val kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy bár a szöveg szerint kormányrendelet szabályozza a kártalanítást, de az előterjesztés Hatásvizsgálati lapja szerint a „tervezetben javasolt törvénymódosítások elfogadása és végrehajtása költségvetési hatásokkal nem jár”. Véleményünk szerint jelentős kártérítési igény fog felmerülni a kategória rendszer tervezett átalakítása kapcsán.
  2. Tervezet 51. §, 1. melléklet

A kategória rendszer megváltoztatása addig, amíg a jelenlegi irányelv van érvényben, bonyodalmakhoz vezet a fegyverek mozgásakor. Sok, külföldről hazánkba érkező sportoló és vadász követne el a megvalósulás esetén bűncselekményt a magyar törvény szerint azzal, hogy a fegyver útlevelében szereplő „B1” vagy „C1” kategória hazánkban „A5”, vagyis tiltott.

Az „A5” kategória tervezetbeli megfogalmazása nem azonos az általunk ismert legújabb irányelv módosítás tervezetben szereplő szöveggel illetve szándékkal.

 

  1. A tervezet szerinti „A” kategória:
  2. „Automata tűzfegyver, ideértve a nem automata tűzfegyverből, illetve a más fegyverkategóriából kialakított automata tűzfegyvert is.”

 

A kiemelt szöveg teljesen felesleges kiterjesztés. Amennyiben egy tűzfegyver automata, teljesen mindegy, hogy annak gyártották, vagy azzá átalakították azt, tiltott lőfegyvernek minősül!

  1. Az „A” kategóriába sorolandó volna „Minden olyan, eredetileg az „A” kategóriába tartozó, kizárólag hatósági engedéllyel tartható eszköz, amelynek a működőképes, „A” kategóriába tartozó tűzfegyverré történő visszaalakítását a rajta elvégzett beavatkozások nem zárják ki.”

A meghatározás a gyakorlatban nem alkalmazható, mert BÁRMILYEN (!) – még a legújabb EU rendeletnek megfelelően hatástalanított, átalakított tűzfegyver visszaalakítható automata tűzfegyverré, csak a ráfordítandó munkaigény és technológia igény nem teszi azt gazdaságossá (egyszerűbb új lőfegyvert készíteni). Hasonló a helyzet a „C” kategória kapcsán:

„Minden olyan, eredetileg a „C” kategóriába tartozó, kizárólag hatósági engedéllyel tartható eszköz, amelynek a működőképes, „C” kategóriába tartozó tűzfegyverré történő visszaalakítását a rajta elvégzett beavatkozások nem zárják ki.”

Nem értelmezhető az „eredetileg a C kategóriába tartozó” kitétel. Mikori C kategóriába? A módosítás előtti, vagy utáni C kategóriába?

A meghatározás megint csak nem alkalmazható a gyakorlatban, mert BÁRMILYEN (!) – még a legújabb EU rendeletnek megfelelően hatástalanított, átalakított tűzfegyver visszaalakítható automata tűzfegyverré, csak a ráfordítandó munkaigény és technológia igény nem teszi azt gazdaságossá (egyszerűbb új lőfegyvert készíteni).

  1. Az előterjesztés Hatásvizsgálati lapjával kapcsolatos észervételeink
  2. Költségvetési hatások tekintetében:

„A jelen kormányelőterjesztés-tervezetben javasolt törvénymódosítások elfogadása és végrehajtása költségvetési hatásokkal nem jár.”

Ezzel szemben az adattovábbításhoz kiépítendő rendszernek (47.§) és a kártérítéseknek (50.§)  jelentős költségvetési hatásai vannak.

 

  1. Adminisztratív terhek:

„A jelen kormányelőterjesztés-tervezetben javasolt törvénymódosítások elfogadása és végrehajtása adminisztratív többletterheket nem keletkeztet.”

Ezzel szemben jelentős adminisztrációs teher keletkezik a megsemmisítések dokumentálása (46.§), az adattovábbításhoz kiépítendő rendszer (47.§), a központi nyilvántartás tájékoztatása (48.§), a szakvélemények készítése (49, és a fegyverek újrakategorizálása (1. melléklet) miatt.

 

III. Egyéb hatások:

„A jelen kormányelőterjesztés-tervezetben javasolt törvénymódosítások előmozdítják az érintett címzettek hatékonyabb feladatellátását.”

A tervezet semmilyen téren nem segíti az érintettek hatékonyabb feladatellátását, ellenben növeli a jogalkotó, jogalkalmazó és az engedélyes közötti feszültségeket, a kormány munkájával szembeni bizalmatlanságot.

 

KÖVETKEZMÉNYEK

 

a, Valószínűleg nagyfokú polgári engedetlenség várható – ha az elkobozni rendelt, jelenleg legálisan tartott lőfegyvereknek csak 25%-a megy át az illegális szférába, az is kb. 5000 db lőfegyvert jelent. (A gyakorlatban ennél magasabb szám várható, mert a flóbert fegyverek engedélyhez kötésekor kb. 200 ezer darabból 10 ezerre kértek csak engedélyt.)

b, Körülbelül 20 ezer fegyverrel (lásd polgári vagyonvédelmi cégek, természetvédelmi őrök, sport- és hivatásos vadászok) és legalább 150 ezer forintos átlagárral számolva ez 3 milliárd Ft kártérítést jelent, ha pusztán a fegyverek árát tekintjük. Azonban még ha a fegyverek után kapnának is kártérítést a tulajdonosaik, a fölöslegessé vált kiegészítők (cseretár, tok, szereléksínre szerelhető kiegészítők, egyes esetekben az elkobzott lőfegyverhez a házilagos lőszerszerelés során használt, kaliber-specifikus eszközök) értéke nem kerül majd kompenzálásra, így ezek árát nettó veszteségként lesznek kénytelenek elkönyvelni a tulajdonosok.

További problémákat vet fel, hogy a Tervezet kizárólag a magánszemélyek által birtokolt eszközök elkobzása esetét említve ad felhatalmazást a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a kártalanítás módját, azonban az egyesületekkel, vagyonvédelmi vállalkozásokkal, lőfegyver-kereskedőkkel kapcsolatban nem. Esetünkben több tíz- vagy százmillió forintos is lehet a vagyonvesztés.

c, A polgári sportlövészetet gyakorlatilag betiltja, hiszen 1-2 olimpiai szám kivételével a most betiltani tervezett fegyverekkel lehet csak lőni őket a hazai és nemzetközi versenyszabályok alapján.

d, A lőfegyver-kereskedő esetében teljes jogbizonytalanságot okoz a “megalapozottan feltehető, hogy az eszközt bűncselekmény elkövetésére használnák.” felismerése, hiszen már eleve csak annak adhat el lőfegyvert, lőszert, akinek a hatóságok előzetes előélet- és egyéb vizsgálatok után engedélyt adtak!

 

e, Lehetetlenné válik a Kormány azon – véleményünk szerint helyeselhető – törekvése, hogy a lehető legtöbb állampolgár számára legyen elérhető a honvédelmi szempontból fontos lőkészség fejlesztése. A törvényjavaslat változatlan formában történő hatályosulása feleslegessé tenné az országos lőtérfejlesztési programot is.

 

A fentiek miatt javasoljuk, hogy a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény jogharmonizációs célú módosítására csak a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosítása után, az irányelv végleges szövege, annak pontos fordításának és hatályosulási dátumának ismeretében kerüljön sor.

 

Köszönjük ismét, hogy lehetőséget kaptunk a tervezet véleményezésére, amennyiben bármilyen kérdése merülne fel észrevételeinkkel kapcsolatosan, állunk továbbra is rendelkezésükre.

 

Tisztelettel:

 

Németh Balázs

elnök

Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetsége